Ifjúság és színház - szociológiai vizsgálat 1974-75 (MSZI, Budapest, 1976)

III. Televízió és a színházi kultúra terjedése

Adataink szerint a színházlátogatásról és a színmüvek olvasásáról szoknak le leginkább az emberek, részben amiatt, mert csak iskolai feladatként fanyalodtak rá, részben a családalapítás miatt. (Ez utóbbiak arányát csökkentem lehetne, ha a színházak a matiné-előadásokon a gyermekmegőrzésről gondoskodnának.) A színdarabok tévében való nézése, és rádióban való hallgatása között szoros összefüggés van (Q = 0,7), ami abból adódik, hogy a rádió-szindarabot hallgatók 93 %-a tévészindarabot is szokott nézni, a rádió-szindarabot nem hallgatók 1/3-a pedig tv-darabot sem néz. A rádió-szindarabok hallgatása és a színházlátogatás között semmiféle összefüggés sincsen: a szinházbajárók és nem járók egyaránt 69 %-a szokott rádió-szindarabot hallgatni. A rádió- és tévészindarabok igénybevétele közti szoros kapcsolatból következik, hogy a tévé-színdarabok nézése és a rádióhallgatás között sincsen összefüggés (Q = 0,l), a szinházbajárók 92 %-a, a szinházba nem járók 91 %-a szokott tévé-játékot nézni. Ezek után nézzük meg a tévé általános kulturális, szinházismereteket közvetitő hatását. Azt az alapszintet, mely megismertet - ha nem is a szinházi élmény forróságának szintjén - a színházzal, drámával: Szokott Idén Régebben 3em nem idén nem,de de sze- de nem szo- szois régeb- retne is sze- kott kott ben . retne i«n a/ b/ c/ 1 —2 3 4 1+2 3V4Szinházba járni 33 38 16 11 71 27 Tévében szindarabot nézni 84 6 2 6 90 8 Rádióban szindarabot hallgatni 56 11 6 25 67 31 Szindarabot olvasni 32 16 6 43 48 49