Ifjúság és színház - szociológiai vizsgálat 1974-75 (MSZI, Budapest, 1976)
II. A fiatalok színházzal kapcsolatos beállítódásai (Mit várnak az előadásoktól)
II . A fiatalok színházzal kapcsolatos beállítódásai (Mit rárnak az előadásoktól) Az eladott jegyek száma és a megtelt széksorok nem feltétlenül a szinház és a közönségszervezés jő munkáját dicsérik, s még azt sem feltétlenül, hogy a szinház alkalmazkodik a tömegek igényéhez. Az eladott jegyekből, elsősorban az adminisztratív színházlátogatások miatt, nehéz áz elégedettségekre következtetni, de a látogatottság emelkedhet akkor is, ha a pénzbefektetés lehetőségei csökkennek és a mellékmunkák korlátozásával megnő az emberek szabad ideje, a reáljövedelem növekedési ütemének csökkenése viszont nyilván ellenkező irányban hat, de mindez nem befolyásolja a szinház megitélését. Egy olyan időszakban (1972-ben), amikor pangásról nemigen beszélhettünk a színházakban, az Országos Piackutató Intézet szerint a szinház iránt érdeklődő 11 évnél idősebb fővárosi lakosok 70 %-a elégedetlen volt a színházzal, bár ez zömében nem a műsorral volt kapcsolatos. (Az I fedetlenek aránya 70 % volt az általunk vizsgált, 16-30 éves korcsoportban is, a 26-30 éveseknél azonban ez az arány 80 %-ot is meghaladja.) Ettől lefelé és felfelé haladva a korlétrán fokozatosan kisebbednek az arányszámok, 60 % alá azonban csak a 11-15 éveseknél süllyed.) A rendelkezésünkre álló tanulmányból ugyan nem derül ki, hogyan szólta kérdés, annyi azonban világosan látszik, hogy az elégedetlenség döntően a színházlátogatás körülményeiből (mindenekelőtt a jegyvásárlás nehézségeiből és a helyi közönsógszerTezésbő1) adódott. Tartalmi kifogást (müsorpolitika, szereposztás, szinészi játék stb.) a válaszadóknak - köztük a 16-30 éTeseknek is - alig l/5-e emiitett. Az elégedettség Tiszont elsősorban a "tartalmi" tényezőkből eredt.