Mályuszné Császár Edit: Rakodczay Pál válogatott írásai (Színháztudományi Intézet, Budapest, 1961)

Szigligeti Struensee-ja

Biete fő-feladatának a magyar színjátszás történetének megírását, vagy legalább Is emlékeinek összegyűjtését tartotta Rakodczay. Éppen ezért fordított nagy gondot arra, bogy a szini előadásokról leíró kritikát adjon. Elismerte azonban az irodalmi kritika fontosságát is. Szigligeti Struensee c. tragédiájáról irt elemzése példaként szolgálhat nemcsak az irodalmi és történeti források körültekintő feltárására, hanem a színpadi gyakorlattal rendelkező szakembernek a szlnszerüség iránti érzékére is. Szemben a XIX. század végének és a XX.század elejének esztétikai dogmatizmusával, amely az "abszolút belbecs" irodalmi igényével lépve fel, mellőzte, sőt el is ítélte a színszerőségre törekvést, Rakodczay megbecsülte a színpad Ismeretét és kiemelte mind Laube, mind Szigligeti munkájában. Szigligeti "Struensee"-ja A francia felvilágosodás és népszabadság nagy bajnokát, ki eszméivel Dániában II .Józsefet és a francia forradalmat megelőzve,idegen létére vértanul halált szenvedett, két német költemény örökítette meg. Nálunk emlékének Szigligeti kötött koszorút tragédiájában.

1 Struensee, Johann Friedrich /1757-1772/ német származású dán államférfi, mint a királyi család orvosa került a dán udvarba. Reformjai a polgárságra támaszkodó felvilágosult abszolutizmust szolgálták, s igy valójában inkább II.József , mint a francia forradalom gondolatkörében élt .azonban a nemességgel szemben a jogtalan osztályok érdekeit képviselte. Az udvari intrika buktatta meg. Pere nagyjából ugy folyt le, mint alább olvashatjuk.