Mályuszné Császár Edit: Rakodczay Pál válogatott írásai (Színháztudományi Intézet, Budapest, 1961)

Egy híres művésznőről /id. Lendvayné/

melyhez Jókainé, Prielle Kornélia és Szathmáryné nevei tündökölnek. És most Lendvayné Hivatal Anikónak szentelek néhány sort. Hadd mentsek meg művészi jelleméből néhány momentumot, melyeket, mint alább ki fog tűnni, csak én ismerhettem. A lelépő színész sírba lép, melynek neve a feledés. Én ama ritka szerencsében részesültem, hogy egy ilyen művésznő még egyszer kilépett sírjából /előttem/ egy óra tartamára. Ezelőtt 18 évvel

1 a magyar színészet történetéhez és legelsőbben is Kánt

orné jellemzéséhez adatokat gyűjtöttem. De hol találjam meg azokat? A régi lapok ugyan többet írtak színészeink alakításáról, mint a maiak, de mégis mily csekély volt az az életteljes anyag, amit a régi lapokban találhattam. De élt még két művész akkor, akik Kantoméval együtt ját8ztak: Felekl

XX és Lendvayné

. Emlékezetük varázsvesszejével lelkembe idézték a műit csodás képeit. Hadd szóljak itt Lendvaynéról, mert míg ő Kantomé-, ról beszélt nekem, észre sem vette, hogy saját magát «npAl fényesebben jellemezte, úgy hogy váratlanul Kantomén kívül még Lendvayné tüneményes alakja ís kilépett a múlt fátyla mögül egy modern, élő ember elé, aki, fájdalom.csak egy lehetett, vagyis én. Már maga szobája is, melybe léptem, 50 év előtti világba vezetett. Azok a furcsa kikerekített formájú, geometriát gúnyoló empire-székek világos, virágos huzataikkal, x Rakodczay 1901-ben írta jelen tanulmányát. ^Feleki Miklós /szül. 1818, megh. 1902/ szegénysorsú székely családból származott és református papnak készült, majd vándorszínész, vidéki színigazgató, a Nemzeti Színház tagja lett. Rendkívül szorgalmas és művelt színész volt,jó ismerője a nyugateurópai színjátszásnak és egyik úttörője a franciás játékstílusnak.