Mályuszné Császár Edit: Rakodczay Pál válogatott írásai (Színháztudományi Intézet, Budapest, 1961)

Dramaturgia - I. A helyzet /Szituáció/

zelmeket ; mikhez nem is kell szó, mert az adott helyzeteket minden ember azonnal megérti; mert vagy volt maga is, vagy lehetne hasonló helyzetben. Fő a szituációban, hogy mindig a szemet foglalkoztatja, mert mimikai jellegű. Rendesen ott van,ahol a költő vagy elhallgatott, még inkább, ahol még nem szólalt meg. Minden igazi festmény szituációt mutat. Ki nem érti meg azonnal Munkácsy "Siralomház"-át? Egy ember bilincsben, az asztalon égő gyertya, mellette őr, a feleség a falnak dőlve sir, a kíváncsi nép betódul, bámulja az elitéltet. Kell-e ehhez más, mint amit a siralomház mivoltáról mindenki tud? Â szituáció tömérdek és mégis kevés, mert ismétlődik. Leggyakoriabbak a következők: szerető szivek /szerelmesek, szülő és gyermek, testvérek/ találkozása, erőszakos elválasztása; bocsánatkérés, bocsánatadás, megalázás,megalázkodás, lemondás, bucsuzások, jó barátok elválása, fölismerése, menekülés, mindennemű szenvedés, vagy ennek félelme, halál stb. Ezek a megkapó, érdekfeszítő, könnyfakasztó szituációk. De a komikum meg éppen kizárólag a szituáció talaján áll. Ennek kulcsa az ellentét. Hórihorgas alak rendes emberek közé kerülve már maga komikai ellentét. T Ha valakinek sietős a dolga, ai g környezete nyugodt. Vagy vén szamár létére légyottra megy és a fiát találja o-èt /Kotzebua H

Klingsberg grófja"/ és igy tovább.

31 Megjegyzendő, hogy a fönnebb elsorolt komoly szituáclóbell esetek komikalakra is fordíthatók. Brösen vitatható álláspont; már Gyulai megmondta egy Lear király előadásról írt bírálatában, hogy Szerdahelyi nem megfelelő bolond, mert magas ember nem kelt komikai hatást

. Rakodczay véleménye kissé szubjektív; 0 maga csaknem törpe volt* 'A két Klingsberg. Fővárosi bemutatója a budai Várszínházban volt, 1835« jan.30-án, de még a pesti Magyar /Nemzeti/ Színházban is adták a harmincas évek végén* Ford. Láng Ádám*