Alpár Ágnes: A Városliget színházai (OSZM, Budapest, 2001)

Erzsébetvárosi Színház (1935-1944)

Erzsébetvárosi Színház ERZSÉBETVÁROSI SZÍNHÁZ (1935-1944) 1935-ben Erdélyi Mihály költözött társulatával a Budapesti Színház épületébe az Imperial Moziból, s megnyitotta az Erzsébetvárosi Színházat. Erdélyi Mihály (Szeged, 1895. máj. 28.-Bp., 1979. febr. 1.) színész, színigazgató, színpadi szerző; a szegedi piaristáknál tanult, majd a Magyar Folyami és Tengerhajózási Rt. hajóstiszti matróza lett. Az első világháború a haditengerészetnél érte, ahol kormányosmesterként szolgált négy évet. Sebesülése után a frontszínháznál súgó, majd beugrott egy szerepbe. Ezzel elindult azon az úton, mely a hivatásos színházhoz vitte. 1918 novemberében a Bebel Színházban játszott; 1919-ben elvégezte az Országos Színészegyesület színiiskoláját. 1921-22-ben Kecskeméten táncoskomikus szerepeket játszott, s itt mutatták be egyfelvonásos revüjét, nagy sikerrel. 1922-24-ben Kaposváron játszott, s ugyanezen évben már Szegeden gördül fel a függöny a Hazudik a muzsikaszó című darabja előtt, melynek fogadtatása igen jó. 1925-26-ban a városligeti Magyar Műszínkörhöz szerződik, rendezőnek, színésznek és balettmesternek. 1927-29-ben a Budapesti Színház tagja lett, s az első fővárosi sikert is 1929-ben aratta, amikor a Budai Színkörben bemutatták a Mit susog a fehér akác című darabját, melynek még mindig csak a librettistája. 1929-30-ban ismét a Műszínkör, majd a Bethlen téri Színház tagja. Közben 1927-ben a Kőbányai Színházat, 1930-ban az Angyalföldi Színpadot vezette. Már hat darabját játsszák, amikor kibérelte 1933 decemberében a Baross utca 127. sz. alatti Józsefvárosi Színházat. A következő tavaszon egy másik kültelki részen, az akkor üresen álló Dembinszky utcai Imperiál mozi helyiségében is színházat nyitott, Kis Erzsébetvárosi Színház néven, s ugyanekkor kiszemelte az Óbudai Kisfaludy Színházat is. 1935-ben megveszi, Erzsébetvárosi Színházával pedig beköltözik a volt Budapesti Színházba, ahol addig az Aréna mozi működött. Ettől fogva szereti magát „kültelki direktor"-nak titulálni. Az is. Sajátos módszere, hogy a színház környékén az épületek házmestereinek egy-egy színlapot küld azzal, hogy függesszék ki azokat a kapuk alatt, ennek fejében két díjmentes jegyet kapnak. A házmesterek kifüggesztették a színlapokat, elmentek az előadásra és másnap persze elmondták a lakóknak. 1938-tól 1944-ig a Márkus Park Színházat, 1940-ben a Kőbányai Színházat, 1941-ben a rákosszentmihályi fedett kertszínházat igazgatta. 1938-ban megünnepelte 25 éves pályáját; szerzőként évente egy-egy sikeres operettel rukkolt elő. A háború után már csak a Józsefvárosi Színház bérletét kapta meg, az államosításig. Ezután visszavonult; az ötvenes években még játszott statisztaszerepeket a Magyar Néphadsereg Színházában. A Jászai Mari 127