Alpár Ágnes: A Városliget színházai (OSZM, Budapest, 2001)

Jókai Színkör (1923-1932)

Magyar Színpad hogy miről szól Molnár Ferenc darabja. - Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim mondja - az igazgatóságnak az a célja ennek a darabnak az előadásával, hogy a mélyen tisztelt publikumot megismertesse Molnár Ferenc költői alkotásával, amely az egész világot bejárta. Eme nagy költő úgy festi le eme munkájában a ligeti életet, amint az valójában a költő lelkében születik. Egy szegény ligeti csirkefogóról szól a darab, aki gyilkosságot akar elkövetni, de életével lakol és azután a nép fantáziája szerint felkerül a mennyországba. Ámde ne gondolják mélyen tisztelt uraim és hölgyeim, hogy ez a mennyország valójában úgy van, amint azt színpadunkon előadjuk. Eme képet csak a naiv lélek gondolja el, amely szerint az égben is minden úgy van, mint itt a földön. A publikum nagy figyelemmel hallgatja a konferanszot, még tapsolnak is. Felgördül a függöny. Az első szín: a Liget. Egészen csinos a díszlet. A maga primitívségében nagyon jól hat. Ott ülnek Julika és Marika a padon, mindketten rózsaszínű kartonruhában. Igen szépen, értelmesen beszélnek. Ne tessék azt hinni, hogy ripacséria az, ami itt a színpadon történik. Négy-öt próbája van ezeknek a színészeknek egy-egy darabból, nem lehet azt kívánni tőlük, hogy szóról szóra mondják a szerepet, de amit fizikailag meg lehet tenni, azt nem mulasztják el. Aki ambiciózus, szorgalmas, az természetesen itt is értékesebb dolgokat produkál. Van olyan szereplő, aki bizony nagyon figyeli a súgót, de a többség szóról szóra mondja a szerepét. A két leány meg a címszereplő igazán tehetségesen játszanak. Kimehetne ez a Liliom az igazi hintához, senki se venné észre, hogy a színpadról jött le. Kék-fehér csíkos trikó van rajta, sapka, meg egy pepita nadrág, a bokánál zsinórozással. Kicsit rekedtes hangon beszél, nem szalon-Liliom, nem is nagy művész, de igen tisztességesen mondja a szerepét. Rhédey Frigyesnek hívják, ő a társulat művészeti igazgatója is. Szünetben beszélgetek vele, megtudom, hogy harminckilenc tagja van a Jókai Színkörnek. A legmagasabb gázsija neki van, kétmillió kétszázezer korona egy hónapra. A többiek a Színészszövetség által megállapított létminimumot kapják. A második felvonás színpadja a naturalizmus diadalát hirdeti. A gyorsfényképész udvarán minden valódi. Az összes kellékeket az igazi ligeti gyorsfényképésztől kérték kölcsön. Az utolsó kép alatt már nyitják a nézőtér ajtajait, odakünn öreg este van, gyérül a Liget népe, az üres helyekre belopódzik egynéhány ligeti gyerek, nem baj, hadd halljanak Liliom történetéből néhány szót ingyen. Szép csöndben hallgatnak az emberek, egymás vállára hajolnak, nagyon a szívükre szállt az előadás hangulata. Kilenc óra felé Liliom szabadsága is lejár, visszaindul a földről az égbe. Vége az előadásnak, a publikum elszéled a Ligetben. Ki haza megy, ki ott marad a fák között, a padokon. Két kis cseléd megy előttem, átkarolják egymást, azután leülnek a tó mellett egy padra. Lehet, hogy Liliomot várják." (Zsoldos Andor. Színházi Élet, 1924. szeptember 28.) 701 Czobor Károly: A Hajdúk hadnagya. Történelmi magyar dj. 3 fv írta: Rajna Ferenc. Rend.: Rédey Frigyes. Karn.: Lenn Ferenc 702 Lajtai Lajos: Asszonyok bolondja. Op. 3 fv. írta: Bródy István. Rend.: Rédey Frigyes 83