Alpár Ágnes: A Városliget színházai (OSZM, Budapest, 2001)

Magyar Műszínkör (1896-1944)

Magyar Műszínkör veszi, hogy olyan műsort kapott (20 fillérért), amelyen legalább 43 szám szerepelt, de ő csak a 10-es számot viselő darabról írt: „Schiller Ferenc Kegyvesztett című bohózatát játszották a Galó György és társulatától fenntartott Magyar Műszínkör műsorán. A darabnak igen nagy sikere volt. Az egyes számok között friss hideg víz, szaloncukor, csokoládé és rumos torta lett árusítva. A közönség túlnyomórészt asszonyokból és lányokból áll; állami tanoncok, messenger-boyok, villamos váltóállító gyerekek és ismeretlen hivatású serdülők állanak az állóhelyeken. A férfipublikum legnagyobbrészt kiképzés alatt lévő szabadságos katonákból áll." A kritikákból az derül ki, hogy a Műszínkör 1923-ig csak ilyen „összevont" műsorokat nyomtatott, amelyeken több színmű, bohózat, operett szerepelt, a magánszámokkal együtt. 1919 és 1921 között egyre több kritika jelent meg a Színház és Divat, a Színházi Élet és a Színházi Világ című lapokban. Az Ascher-operettről a Színházi Világ kritikusa így ír: „A Magyar Műszínkör A farsang királyában megtalálta az idei szezon slágerét, melyet az igazgatóság bőkezűséggel állított ki. A gyönyörű Ascher muzsika, Harmath Imre pompás fordítása, nemkülönben Vadnai Andor ügyes átdolgozása, mind részei a sikernek. A szereplők egytől egyig tudásuk legjavával járultak hozzá a kitűnő és összevágó előadáshoz. Elsősorban Füzesséri Nelli temperamentumos Nusiját kell megemlítenünk, úgyszintén Virágh Erzsi pompás Galipeaux-ja, nemkülönben Medgyessi Rózsi elragadóan kedves Magdája. Fess és elegáns Papp László a címszerepben, de az operett központjában Vadnai Andor elsőrangú Pampfinger Tomja áll. A kis Polgár Ferenc, Dinyési Rózsi, Tary Mihály, a rendezés ötletessége is Vadnai Andort dicséri, a zenei rész betanítása pedig az örökifjú Gál Pál szakavatott kezére vall." Egy másik írás, mely Eysler Edmund Lump gráfjáról szól, a társulat színészeit méltatja. A címszerepet itt Szabó Károly bonviván játszotta, aki Virágh Erzsivel, Füzesséri Nellivel, Gábor Tiborral, Dinnyési Rózsival, Bihari Nellivel, Tary Gizával, Szombathelyivel, Czakó Pállal aratott sok tapsot. A zenekar vezetése pedig Gaál Pál karmester érdeme. 1923 tavaszán az előadásokat már teljes színlap hirdeti. A műsor: 484 Kálmán Imre: Kis király. Op. 3 fv. írta: Bakonyi Károly és Martos Ferenc. Rend.: Gábor Tibor. Karn.: Kóla József 485 Utazás egy karperec körül. Vj. 4 fv. 486 Hajdú Endre: B.U.R. Revü 4 fv. (Bolondulok érted Rózsikám) 487 Rónaszéki Gusztáv: A falu uzsorása. Népszm. 4 fv. Zene és kam.: Kóla József. Táncok: Gábor Tibor 488 Vincze Zsigmond: Cigánygrófnő. Op. 3 fv. írta: Martos Ferenc Az Újság 1924. augusztus 31-i cikkében megkondítja a vészharangot a B.U.R. győzelem a Magyar Műszínkörben, melyet decemberben le kell bontani. Milyen egy városligeti színház előadása, színpada és közönsége című cikkben: „Galó György lánya vezeti a színházat: a Magyar Műszínkört általában be szokták sorozni a Vurstliba és olyan hangon írnak róla, mint a kikiáltó bódékról vagy a ringlspílről. Ezután készséggel áll rendelkezésre: nyár elején egy kicsit rosszul ment a 59