Alpár Ágnes: A Városliget színházai (OSZM, Budapest, 2001)
Bevezető - A Városliget
Bevezető korábbi városligeti panoráma tulajdonosokat 1 4 - Fesztyéket is elérte. Felbontották a velük kötött bérleti szerződést, s az épületet lebontották. A körképet csak 1909-ben hozták vissza Londonból, s az új telket az artézi kúttól kijjebb jelölték ki, a Széchenyi fürdő mellett. Azzal biztatták Fesztyéket, hogy ez csupán ideiglenes épület, de a körkép a következő évtizedekben is ebben az épületben maradt. Az új telek nem is annyira földrajzilag, mint inkább társadalmilag esett meszsze a régitől: a Mutatványos téren mindenképpen igénytelenebb ízlést szolgált. Nem sokkal azután, hogy 1894-ben Gárdonyi Géza Győrből a fővárosba került és Bródy Sándor jóvoltából bejáratos lett a Jókai-szalonba, a nemrég még ismeretlen vidéki hírlapírót Fesztyék a Magyarok bejövetele körkép titkárának nevezték ki. Ő fogadta a körkép nevezetes látogatóit, és ő látta el a fővárosi lapokat színes tudósításokkal, amelyeket részint a vendégkönyvből, részint saját fantáziájából merített. Ekkor még teljesen ismeretlen a nagyközönség előtt mint író; legjobb regényeit csak ezután írja meg. Viszont mint a körkép titkára, ő az 1896. május l-jétől október 31-ig tartó világraszóló nagy magyar ünnep, a millennium egyik „vőfélye": egymillió példányban megjelent versében az ünnepi kiállítás szinte összes látnivalóját rímbe szedte. A honfoglalás ezeréves évfordulójáról, a millenniumról ma kétféle kép él a köztudatban: egyrészt tündöklő uniformisok, díszfelvonulások, a ligeti Ősbudavára, mely a boldog békeidőket jelképezte, másrészt a nyomor, a kivándorlók serege. Ez a századvég Budapestje. A korabeli kormány mindenesetre az 1896. évet nyilvánította a millennium esztendejének. A nagyszabású kiállítások és ünnepségek kiemelkedő részét alkották a Városligetben felépített történelmi épületcsoportok és a hozzájuk kapcsolódó ún. „látványosságok". Több értékes épületet emeltek, amelyek napjainkig fennmaradtak. Ezek közül az első a Műcsarnok, amelyet Schickedanz Albert tervezett és építészeti megoldása is tőle származik; a Hősök terének legjelentősebb épülete lett. O tervezte a Szépművészeti Múzeumot is. Az ezredéves kiállításra készült a Vajdahunyad vára őse a Széchenyi-szigeten. Ez az épület azonban akkoriban csak kulisszákból és habarcsból összerótt pavilon volt. Ezt a pavilont Alpár Ignác alkotta meg pontos történeti kutatások alapján, tervezésénél ősi magyar építészeti emlékek motívumait használta fel. A pavilonnak azonban olyan nagy sikere volt, hogy a kiállítás végén sajnálták lebontani, ezért a gótikus és reneszánszbarokk részt fel is építették; ebben most már végleges elhelyezést nyert a Mezőgazdasági Múzeum. Az egyes építőművészeti stílusok között Alpár teremtett összhangot. A másik épület, amely napjainkig fennmaradt az ezredévi kiállításról, a Közlekedési Múzeum épülete, amely a kiállítás egyik legimpozánsabb épülete volt. A Városliget Hermina úti frontjára épült, szemben a Hermina-kápolnával, a hatalmas épület azonban elnyomta a kápolna hangulatát és szépségét. 1944-ben az épület bombakárokat szenvedett, de nem bontották le, csupán a csarnokot állították helyre. Az ezredéves kiállításra 210 épület készült a Városligetben, pontosan kétszer annyi, mint az országos kiállítás alkalmával. De külön ki kell térni a legnagyobb látványosságra, amely a Városligetben épült: az Osbudavára nevű mulatónegyed18
