Alpár Ágnes: A Városliget színházai (OSZM, Budapest, 2001)

Béke Színház (1946)

Béke Színház danivalója legyen s minden egyes száma ezt a központi mondanivalót fejezi ki más és más oldalról. A főváros kultúrszervei elismerésre méltó hivatástudattal megtalálták a szervezeti módját a budapesti lakosság komoly hányadának kulturális nevelésére. Ennek a feladatnak a teljesítésében most már csak az maradt hátra, hogy ezt a kiváló lehetőséget fokozottabb igényű és a kiváló elmélyültség magasabb fokán álló kultúrpolitikával gyümölcsöztessék a külvárosi lakosság öntudatának fejlesztésére." (Reményi Béla. Színház és Filmművészet, 1951. 11. sz.) Szegény „külvárosi lakosság"! Hosszú évekig azért részesült megrovásban, lekicsinylő kritikákban, mert csak az operettet kedvelte, látogatta. Még szerencse, hogy akadt egy Gáspár Margit (Bp., 1905. aug. 3-Bp., 1994. aug. 29.) író, műfordító, színházigazgató (aki 1949-től 1957-ig a Fővárosi Operettszínházat vezette, s kinek nevéhez fűződik a magyar operettművészet tartalmi-dramaturgiai megújítása), s aki a Merre tart a vidám műfaj? című vitában a Színház és Filmművészet 1951. 15. számában így nyilatkozott: „Az operett jellegzetesen népmulatság, a reális életet a népi igazmondás szabadszájúságával megéneklő, vagy a szatíra tükrében visszavetítő játék volt, s most vissza kell vezetni a műfajt eredeti lényéhez, régi célkitűzéséhez, a néptől induló és a néphez vezető útra." A Vurstli és a színkörök megszüntetése után, a Városliget rendezésekor itt kapott helyet 1972-ig a BNV; a tó feletti hidat a Hősök tere új díszburkolatának építésével egyidőben a megnövekedett forgalmi és városképi igényeknek megfelelően, de eredeti alakját megtartva újították fel. A Városligetben kapott helyet a Petőfi Csarnok Ifjúsági Szabadidő Központ, amely a legkülönfélébb rendezvényeket produkálja. S nem utolsósorban, de okvetlenül felemlítendő, hogy 1958-ban előbb az Istvánmezei úti színházépületben, majd 1967-től 1990-ig az egyik vásári pavilonban működött - Kazimir Károly kezdeményezésére, a Thália Színház nyári játszóhelyeként - a Körszínház. Műsorán főként különös világú epikus művek, színpadi adaptációk szerepeltek (Kalevala, Gilgames, Ramajana, Dekameron), amelyeknek bemutatásával a világszínház új irányzatainak egyik kísérleti színterévé vált. 1981-ben a Vajdahunyad várában mutatta be Szendrő Iván színész A vér bíró című monodrámáját; s 1983. augusztus 18-án a városligeti Királydombon került bemutatásra Szörényi Levente-Bródy János: István, a király című rockoperája, amely különleges színfoltot jelent a Városliget színházi életében. István, a király 166