Alpár Ágnes: A Városliget színházai (OSZM, Budapest, 2001)
Vígszínkör (1910-1916)
Vígszínkör VÍGSZÍNKÖR (1910-1916) A Vígszínkör délután játszó filléres színház volt. Bródy István két évig vezette, majd átadta a vezetést Lázár Istvánnak; 1913-ban Vágó Géza, 1914-ben Iványi Dezső igazgatta. 1919-től Scala Színház néven működött. A színház létrejöttét, megalakulását így írja le Bródy István a Mindenki benne van... (Egy színigazgató naplójából) című könyvében: „Sziklay Kornél Kis Színháza remekül ment. Ezen felbuzdulva bérbe vettem a Hermina úton egy nagy telket és ott felépíttettem a Vígszínkört. Színházam címét Molnár Ferenc adta és ő is írta a megnyitó prológust. Krajcáros színház volt a Vígszínkör, a nép számára és kitűnő színházi vállalkozásnak bizonyult. Szőllőssy Rózsi, Antal Erzsi, Simái Pista, Gonda Pista és Mály Gerő voltak vezető tagjai. Ez a szerződés volt Mály Gerő első pesti szerződése. Elárulhatom, hogy mint komikus, díszletfestő és szereplő szerződött hozzám és havi 70 korona összfizetése volt. E mellett a szerény javadalmazás mellett is pompásan élt Mály kinn a Ligetben. A Vígszínkörben kezdte Somogyi Nusi és Radó Sándor a színészetet. Szezonjainak legnagyobb szenzációja Szabolcs Ernő színpadra lépése volt. Az Est hasábos cikkekben foglalkozott a szenzációval: Úri fiú a brettlin! A Nap még nagyobb riportot írt az esetről: Egy pesti fiú szerelmi regénye. Mégis elveszem a Rózsit! volt a címe. A Vígszínkör primadonnájába, Szőllőssy Rózsiba volt halálosan szerelmes a Singer és Wolfner cég fiatal beltagja, Singer Ernő. Kijött hozzám a Ligetbe, próbát énekelt és táncolt a kis termetű, komikus vénájú fiatalember és én szerződtettem. Bokáig érő frakkba bujtattam és egy délután megtörtént a nagy szenzáció: »Jössz majd utánam... Jössz, drága nő!« dalolta Szabolcs Ernő Szőllőssy Rózsinak, akivel duettet énekelt és táncolt. A publikum lelkesen tapsolta őket. A Singer család elküldte hozzám jogtanácsosát, dr. Weber Salamont, megpróbáltak jó szóval, ígéretekkel, fenyegetőzésekkel mindent, hogy álljak el a szerződéstől. Szabolcs viszont könyörgött, hogy ne mondjak le róla és én hűségesen ki is tartottam mellette. Még az ezer korona sem csábított, amit a család felajánlott váltságdíj címén és a boldog szerelmespár tovább szerepelt a Vígszínkör színpadán. S a lapok nemsokára közölték a házassági hírt! " Bródy István életében csak egy kis rövid epizód volt a Vígszínkör megnyitása, ő maga nagy ívű pályát futott be a szakmában, akárcsak Szabolcs Ernő. Szabolcs Ernő egyike lett a legjobb operett rendezőknek, s ő rendezte az első revüt a fővárosban. Vágó Géza színész, rendező és színigazgató Nagyváradon született 1882-ben. 1902-ben kezdte pályáját, játszott a Népszínházban (1904-1906), az Intim Színházban, vezette két ízben a ligeti Vígszínkört. Ezután Bécsbe ment, 117
