dr. Kerényi Ferenc: Pécs színháztörténetének forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1886-1949 (Thália Könyvek 24., Budapest, 1990)

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

A feldolgozott helynevek közel 80 %-a tájolással összefüggésben került a mutatóba. Ezek közül is előtérben vannak a baranyai települések. Rajtuk kívül a régióhoz tartozó megyék nagyobb városai, községei szerepelnek még, mint Somogy, Tolna és Fejér megye. 1958-tól pedig már külföldi földrajzi nevekkel is gyarapodott a helynevek listája, természetesen elsősorban a szocialista tábor területéről. A földrajzi nevek mutatójának legfőbb szerepe az, hogy a színjátszással összefüggésbe hozható települések rögzítve legyenek. Ha a földrajzi nevekhez a regeszta-számokon kívül az előfordulás évköre is fel lett volna tüntetve, jól látható lenne, hogy a színház vonzásköre a megyére és a közvetlen környezetére terjedt ki az 50-es évek végéig. FÜGGELÉK: SZÍNHÁZTÖRTÉNETI DOKUMENTUMOK 1. A Pécsi Nemzeti Színház használhatósági engedélye. 1951. október 12. Az itt közölt használhatósági engedélyek kiadását 1895 óta, a PNSZ átadásának időpontjától, gyakorolja a mindenkori színházfenntartó önkormányzat. A kezdeti években csak pár sorra korlátozódott a Pécsi Rendőrkapitányi Hivatal által kiadott engedély. Hiszen az itt megismert kikötések, szabályzatok a mindenkori színigazgatóval megkötött szerződések szerves részét képezték. A színigazgató, mint bérlő volt köteles a rendelkezéseket betartani, illetve az előforduló rendellenességekért felelni. A 20. század első felében a használatbavételi engedély néhány pontja már foglalkozott a színigazgató kötelezettségeivel. De ezek csak a színházi rendtartás néhány biztonságtechnikai elvárásait ismételték meg. Az e helyütt publikált használhatósági engedély a lehető legrészletesebben sorolja fel a színházi működtetés alapvető műszaki, tűzvédelmi és biztonsági követelményrendszerét. 2. A Pécsi Kamaraszínház átépítési tervezete. 1957. július 20. Ezzel a rekonstrukció-tervezettel indult meg tulajdonképpen a PNSZ és létesítményeinek állagmegóvó felújítása, vagy átalakítása. Ugyanis ezt megelőzőleg csak a lehető legszükségesebb tatarozásokat végeztette el az akkori színházfenntartó testület. Az ún. „közös kalapból" csak morzsákra futotta, ha a színházi vezetők meg-megújuló kérelmeikkel ostromolták az illetékeseket. A PNSZ-től csak elvonták a tervteljesítési 15