Nyerges László: Carlo Goldoni színművei Magyarországon (OSZM, Budapest, 1992)

BEVEZETŐ - 4. A vándorlás éveinek előadásai

bot idegen nyelve átültetni - állapítja meg Voltaire A skót nő című színmüvével kapcsolatban úgy kell bemutatnia, hogy alkalmazkodjék országa erkölcseihez és szokásaihoz. Az én Olaszországban jól fogadott darabjaim nem érnének el ugyanilyen tetszést Franciaországban, és sikerük biztosításához jelentős változ­tatásokat kellene eszközölni rajtuk." 2 8 Módosult a szöveg a színészek kezében is, akik azt saját alkatuk, tehet­ségük és szerepkörük kívánalmainak megfelelően jócskán megváltoztatták, ki­egészítették. Goldoni tisztában volt azzal, hogy a színészek közreműködése a szerzői szöveg megszólaltatásában szükségszerűen változtatásokkal, kiegészíté­sekkel jár, és erre ő maga bíztatta a társulatokat. A Hazug című vígjáték magyar nyelven először 1812-ben, Pesten megszó­laló előadása, a színlap tanúsága szerint, mind a színhelyet, mind a személyeket tekintve követi a Wahrheit ist gut Ding címen, Schlettern által 1781-ben lefor­dított, majd Ehrimfeld által 1807-ben újra átdolgozott változatot. így Fejes István Doctor Vernerként, Murányi Therésia Friderikaként, Nagy János Bir­ken kamarásként, Láng Ádám János Birken Wilhelmként lépett fel, a történet helyszínéül pedig Lipcse és a „vásári alkalmatosságok" szolgáltak. Ugyanezzel a változattal találkozunk 1829-ben Kolozsvárott „Goldoni munkáiból" jelzéssel, Pergő Celesztinnel a főszerepben. Mind a pesti, mind az erdélyi színházak műsorán tartósan szerepelt a Hár­masok című komédia, amelynek sorsa jól mutatja, hogy milyen változatai szü­lethettek egy komédiának, amely valamely teátrális értékénél vagy ízlésbeli mi­nőségénél fogva bekerült a XVIII. században az európai színházi vérkeringésbe. Kezdetben volt Goldoni Velencei ikrek című komédiája, amelyben a szerző egy talpraesett és egy együgyű ikertestvér fordulatos történetét írta meg, a két egymástól eltérő természetű figura színpadi megjelenítését pedig a rendkívül tehetséges, a hirtelen átváltozás képességével rendelkező komédiásra, Cesare Darbesre bízta, aki a szövegben rejlő komikai lehetőségeket játékában maxi­málisan kihasználta. 2 9 Goldoni tanúsága szerint ezt a komédiát dolgozta át később társulatának egy másik tagja, Antonio Mattiuzzi-Collalto Velencei hár­mas ikrek címen, ami azután Párizsban, 1777-ben nyomtatásban is megjelent. A francia szöveg alapján készített Christian Ferdinand Bonin Die Drillingsbrü­der címen egy német nyelvű átdolgozást, amelyet azonos címen 1790. október 3-án mutatott be a budai német színház, és (Die Drillinge címen) 1839-ig ját­szották Pesten a német színészek. Bonin átdolgozását 1795-ben Mérey Sándor fordította le Hármasok címen, amit az év folyamán Pesten, majd 1799-ben Deb­recenben, 1800-ban pedig Kolozsvárott is bemutattak és hosszú időn keresztül játszottak. A cselekmény Lipcséből, a vásári környezetből Bécsbe került. Az er­délyiek debreceni előadásán a bravúrszerepet Sáska János, Pesten pedig Láng Ádám János játszotta. A komédia népszerűségét két mozzanatnak köszönhette: a változatos, moz­galmas cselekménynek és a virtuóz színészi játéknak. Tudomásunk van arról, hogy Berlinben a szerepet a német Ludwig Devrient, a XVIII. századvég egyik legjelentősebb színészegyénisége alakította, akinek játéka a szellemes rögtönzé­sek miatt aratott sikert. A Fogadósnö Jakab István fordításában, már a pesti bemutató előtt, 1833­23

Next

/
Thumbnails
Contents