Nyerges László: Carlo Goldoni színművei Magyarországon (OSZM, Budapest, 1992)
BEVEZETŐ - 4. A vándorlás éveinek előadásai
bot idegen nyelve átültetni - állapítja meg Voltaire A skót nő című színmüvével kapcsolatban úgy kell bemutatnia, hogy alkalmazkodjék országa erkölcseihez és szokásaihoz. Az én Olaszországban jól fogadott darabjaim nem érnének el ugyanilyen tetszést Franciaországban, és sikerük biztosításához jelentős változtatásokat kellene eszközölni rajtuk." 2 8 Módosult a szöveg a színészek kezében is, akik azt saját alkatuk, tehetségük és szerepkörük kívánalmainak megfelelően jócskán megváltoztatták, kiegészítették. Goldoni tisztában volt azzal, hogy a színészek közreműködése a szerzői szöveg megszólaltatásában szükségszerűen változtatásokkal, kiegészítésekkel jár, és erre ő maga bíztatta a társulatokat. A Hazug című vígjáték magyar nyelven először 1812-ben, Pesten megszólaló előadása, a színlap tanúsága szerint, mind a színhelyet, mind a személyeket tekintve követi a Wahrheit ist gut Ding címen, Schlettern által 1781-ben lefordított, majd Ehrimfeld által 1807-ben újra átdolgozott változatot. így Fejes István Doctor Vernerként, Murányi Therésia Friderikaként, Nagy János Birken kamarásként, Láng Ádám János Birken Wilhelmként lépett fel, a történet helyszínéül pedig Lipcse és a „vásári alkalmatosságok" szolgáltak. Ugyanezzel a változattal találkozunk 1829-ben Kolozsvárott „Goldoni munkáiból" jelzéssel, Pergő Celesztinnel a főszerepben. Mind a pesti, mind az erdélyi színházak műsorán tartósan szerepelt a Hármasok című komédia, amelynek sorsa jól mutatja, hogy milyen változatai születhettek egy komédiának, amely valamely teátrális értékénél vagy ízlésbeli minőségénél fogva bekerült a XVIII. században az európai színházi vérkeringésbe. Kezdetben volt Goldoni Velencei ikrek című komédiája, amelyben a szerző egy talpraesett és egy együgyű ikertestvér fordulatos történetét írta meg, a két egymástól eltérő természetű figura színpadi megjelenítését pedig a rendkívül tehetséges, a hirtelen átváltozás képességével rendelkező komédiásra, Cesare Darbesre bízta, aki a szövegben rejlő komikai lehetőségeket játékában maximálisan kihasználta. 2 9 Goldoni tanúsága szerint ezt a komédiát dolgozta át később társulatának egy másik tagja, Antonio Mattiuzzi-Collalto Velencei hármas ikrek címen, ami azután Párizsban, 1777-ben nyomtatásban is megjelent. A francia szöveg alapján készített Christian Ferdinand Bonin Die Drillingsbrüder címen egy német nyelvű átdolgozást, amelyet azonos címen 1790. október 3-án mutatott be a budai német színház, és (Die Drillinge címen) 1839-ig játszották Pesten a német színészek. Bonin átdolgozását 1795-ben Mérey Sándor fordította le Hármasok címen, amit az év folyamán Pesten, majd 1799-ben Debrecenben, 1800-ban pedig Kolozsvárott is bemutattak és hosszú időn keresztül játszottak. A cselekmény Lipcséből, a vásári környezetből Bécsbe került. Az erdélyiek debreceni előadásán a bravúrszerepet Sáska János, Pesten pedig Láng Ádám János játszotta. A komédia népszerűségét két mozzanatnak köszönhette: a változatos, mozgalmas cselekménynek és a virtuóz színészi játéknak. Tudomásunk van arról, hogy Berlinben a szerepet a német Ludwig Devrient, a XVIII. századvég egyik legjelentősebb színészegyénisége alakította, akinek játéka a szellemes rögtönzések miatt aratott sikert. A Fogadósnö Jakab István fordításában, már a pesti bemutató előtt, 183323