Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)
A készülődés évei
meth kölni címére: „Szegedről sok balhírt hallottam, hogy megérzi a nagy miniszter bukását. Mondják ugyan, hogy Klebi nem hagyja magát, már megint vezércikkezik a Pesti Naplóban ... Én azonban csakugyan azt hiszem, a magas kultúrpolitikának vége 1'. 2 0 A kulturális tárca Klebelsberg után szinte kézről kézre vándorol, s így gyorsan elveszti korábbi presztízsét. Először néhány hónapig Ernszt Sándor vezeti a minisztériumot, majd 1932 szeptemberéig Karafiáth Jenő. Utána következik Hóman Bálint, aki először 1938-ig (1938—39-ben gróf Teleki Pál a kultuszminiszter), majd második nekifutásra 1939-től 1942-ig áll a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élén. Némethnek, aki a szegedi kudarc után újabb ösztöndíj birtokában folytatja színháztudományi tanulmányútját Európában, tudomásul kell vennie, hogy a színpadi pályáról kiebrudalták, szerződést egyetlen színházvezetőtől sem remélhet. Hekler az egyetlen, akiben reménykedhet, de az ő társadalmi súlya is csökken Klebelsberg távozásával. Annyit azonban Hekler még megtehet, hogy felhívja Tormay Cecile-nek, a Napkelet, főszerkesztőjének figyelmét tanítványára. Heklert erre a lépésre feljogosítja az a körülmény, hogy a Napkeletéi Klebelsberg alapította. Az intervenció sikerül, Németh 1932-ben elfoglalhatja a Napkeletnél megüresedett segédszerkesztői állást. Németh színháztudományi és folyvást erősödő színházpedagógiai tevékenységéhez ideális hátteret kap, szerkesztői munkáját nagy önállósággal végezheti, ugyanis az idejének nagyobb részét nádudvari birtokán töltő Tormay Cecile rendszerint titkárnője, gróf Ambrózy-Migazzi Lajosné útján érintkezik segédszerkesztőjével. Tormay Cecile Nádudvaron írja regényeit, a Napkelet pedig — Németh odakerülésével — erősen liberalizálódik. Amint köztudomásúvá válik, hogy a lapnak új szerkesztője van, számos kitűnő író, kritikus, esztéta küld a Napkelethez írásokat. Boldizsár Iván például Potsdamból jelentkezik, ajánlóként Keresztury Dezsőt és Szabó Zoltánt nevezi meg: „Tudom, hogy Ön olyan embereket gyűjt a Napkelet köré, akik nem csak-írók és csak-költők, hanem jó és új értelemben vett társadalmi harcosok is". 2 1 Németh a tőle megszokott lendülettel formálja, korszerűsíti a folyóiratot. Több mint ötven év távolából — a Németh baráti köréhez nem tartozó Boldizsár Iván — Erdély második Trianonja című visszaemlékezésében 2 2 még mindig elképedve ír munkastílusáról. Az előzményekről annyit, hogy 1935 augusztusában Németh, aki ekkor már igazgatója a Nemzeti Színháznak, de a folyóirat szerkesztését még nem adta át utódának, megtudja, hogy Keresztury Dezső Németh László, Szabó Zoltán és Boldizsár Iván társaságában beutazta Erdélyt. Azonnal cikket kér Kereszturytól. Boldizsár: „Keresztury azt ajánlotta, írasson velem. Meg is mutatta cikkem elkészült három-négy oldalát. Németh Antalnak tetszett. Behívott. írja meg az egészet, biztatott, szigorúan magázva... Azt feleltem, mindenképpen megírom, de a Napkelet nem fogja közölni. Nem is nagyon vágytam rá, abban reménykedtem, hogy ezzel veszem be a Nyu47
