Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

Függelék - Az európai színházi kultúra mai helyzete (Németh Antal előadása)

FUGGELEK Az európai színházi kultúra mai helyzete (Németh Antal előadása)* Az európai színházi kultúra mai helyzetéről röviden egy előadásban szólni: nem könnyű feladat. Nincs még egy fejezet az egyetemes színészettörténetben, mely hasonlóan bonyolult lenne, mint az utolsó negyedszázad alatt lepergett periódus, és ez érthető is. A színház — mely hü tükre a kor szellemi áramlatainak, művészi akarásainak, emberének — tisztán elénk vetíti a mai társadalom igazi arcát, ennek az arcnak zilált vonásait, megtört, céltalan, tétova, réveteg tekintetét és ezt az arcot döbbenetessé formáló tépett lelkiséget, mely a kifejeződést keresi. Shakespeare mondja a Hamletben, hogy a színész tükröt tart a kor elé, melyben önmagára ismer. Ne csodálkozzunk tehát, ha az első pillanatra zűrzavarosnak tűnik majd fel a színházi kultúra mai helyzete, és ha csak nehezen sikerül rendet teremteni e káoszban, ha nehéz lesz megállapítani logikus egymásból következőségeket, az egyes stíluskorszakok belső összefüggéseit. Mert mit látunk ma? Azt, hogy egymást kizáró irányok, törekvések élnek egymás mellett minden művészetben, és így a színjátszás területén is. Soha nem volt ekkora ellentét az alkotó lélek önkifejeződésének módjaiban, mint ma. Pártokra szakadtak nemcsak a teremtők, de az élvezők is, és egymást meg nem értő, türelmetlen közönség-tábor tömörült az egyes irányok zászlói alá. Széthullás minden vonalon. 181