Selmeczi Elek: Németh Antal (OSZM, Budapest, 1991)

„Hiszek a színház halhatatlanságában"

művészeti-közművelődési életében. Jó alkalmat kínál erre a pécsi Műve­lődési Ház fennállásának ekkor ünnepelt tizedik évfordulója. A város ve­zetősége megkülönböztetett figyelmet (és pénzt) fordít a pécsi művelődés központjára. Németh — ehhez kapcsolódva —javaslatot tesz egy felolva­sószínház létesítésére. 3 9 Elmagyarázza, hogy ebben a felolvasószínházban nem a felolvasáson, hanem a szemléltetésen lenne a hangsúly. Hivatkozik a budapesti Népművelési Intézetben korábban lezajlott két felolvasóbemu­tatóra. Ezeken — páratlan érdeklődés mellett — mutatták be Tennessee Williams Üvegfigurdk című darabját. Az előadás előtt Németh beszélt T. Williams életművéről, dramaturgiájáról, majd mint rendező felvázolta a darab szcenáriumát, hogy a hallgatók színpadra tudják képzelni azt, amit hallanak. Williams rendezői utasításait narrátor olvasta fel. A második felolvasóbemutató Giraudoux Pour Lucréce c. posztumusz drámája volt. Pécsett a felolvasószínházban négy estet tervez. Eredeti programjától el­térve mutatja be — a budapesti „tálaláshoz" hasonlóan — a Faust első és második részét, Thorton Wilder Alkestisét s az eredeti kínai Krétakört, melyet — mint Németh mondja — a húszas években Klabund ok nélkül modernizált. Negyedik bemutatója a Sakuntala. A felolvasószínháznál jobban izgatják fantáziáját a Pécsi Irodal­mi Színpad kínálta lehetőségek. Izgalmas világirodalmi és magyar értéke­ket felmutató műsorokat állít össze. Elemében érzi magát, mert —- mint a Jelenkor 1960. júniusi számában írja — az irodalmi színpadi „műsorok ki­dolgozása nem elsősorban rendezői, hanem inkább tanítói, korrepetítori munka". Programját irodalomóráknak nevezi. Ezeknek — írja a Jelen­korban — „olyan fontosabb kultúrcentrumokban van kivételes jelentősé­gük, amelyekben számos közép- és főiskola működik, melyeknek ifjúságát a hivatásos színház — kettős tagozatú műsora miatt — sohasem elégít­heti ki kellő mértékben nevelőértékü, az irodalmi műveltséget is szélesítő előadásokkal". A Pécsi Irodalmi Színpadon a Régi magyar költők c. műsorral kez­di meg ezt a munkát. Az 1961-től 1963-ig terjedő időszak műsorai között tallózva ilyen előadáscímekkel találkozunk: A reneszánsz művészete — Goethe Faustjának második része; A Nyugat költői (ennek bevezetésére Füst Milánt kéri fel, aki keserűen válaszol levelére: „Már egyáltalán nem tudok járni... túlságosan megöregedtem". Füst Milán helyett Bécsyné Futaky Hajna vezeti be a Nyugat-estet); Capek-est; Strindberg-est (ezen keresztmetszetét adja a Júlia kisasszonynak) stb. A felolvasószínház és az irodalmi színpadi forma keveredik az 1962-es Amerikai Elektra, a Bol­dogtalan hold, A fekete császár c. bemutatókon. Koós Olga, Spányik Éva, Szabó Ottó, Tomanek Nándor és mások mondanak részleteket a dara­bokból. 1963-ban Shakespeare „regényes" színmüveinek keresztmetsze­tét mutatja be Mensáros László, Győry Franciska, Upor Péter és Dobák Lajos segítségével. Ok a közreműködői a. Peer Gynt oratóriumi előadá­sának. Közben rengeteg verses műsor, a TIT Munkácsy Mihály Szabad­169

Next

/
Thumbnails
Contents