Dévényi Éva: Színképelemzés, Balassa Péter (MSZI, Budapest, 1981)

érzéki valósággá válnak, fél tőlük, fél hallucinációitól. De félelme valójában abban a viszonyban vagy viszonyrendszerben keletkezik, amely őt megnyomoritja, megfosztja emberi lététől. Ez a viszonyrendszer képviselőivel együtt valójában sokkal "betegebb" mint az "őrült", de erősebb nála. Az "őrület" talán mindig ugyanugy jön létre, ahogy azt Büchner is körbejárta: egy ember egy viszonyban vagy viszonyrendszerben gyengébb vagy kiszolgáltatottabb a másiknál /partnernél, anyánál, családnál/ vagy a többieknél /a társadalom őt körülvevő többi tagjánál/. Helyzetét elviselhetetlenné teszik, de a helyzetből kilépni nem tud. Aki ebben a helyzetben lázad, azt tudatositja és változtat a helyzetén - az megoldja a problémát, nem lesz lelkileg beteg. Aki nem lázad belülről - nem lesz beteg. Csak az válik "őrültté", aki lázad, de ezt nem vállalhatja el tudatosan, mert lázadása reménytelen és kilátástalan: környezete sokkal erősebb nála, vagy lázadásával olyan valaki /anyja, párja/ ellen kellene fordulnia, aki számára mindent jelent, és életképtelennek érzi magát nélküle. A kör bezárul. A tudattalan vágyak-félelmek a "külvilágból jönnek", nem birja elvállalni, hogy benne keletkeznek. A világ elviselhetetlenné válik, az eredeti félelmekhez hozzájön a saját kivetitett lelki képeitől-hangjaitól-alakjaitól való rettegés, viselkedése megváltozik környezete lecsap a "másság"-ra, és a hajsza elindul. "Mindig olyan aqyonhaj szol

t a képe, Woyzeck - mondja a Kapitány. - Rendes ember nem vág ilyen képet. Rendes ember. 70