„Én a komédiát lejátsztam…” (MSZI, Budapest 1981)

VII. „SZERENCSÉS JÓESTÉT! HA MEG NEM SÉRTENŐK AZ ÚRI TÁRSASÁGOT MAGUNK IS EGY KIS HELYET KÉRNÉNK ITT." (Blaha Lujza)

csak négy láb. . . „Rosszul számoltam!" Megnyugodva bújik vissza a paplan alá, igazgatja - ejnye, az ott megint hat láb! Dühösen pattan ki az ágyból, számol: „akárhogy is - ez négy láb !" Indulatosan szidja a saját, buta fejét, hiszen csakis ő lehet a hibás, csak ő számolhatott már két ízben rosszul! Majd az ágyba visszafekve harmadszor is meglátja a fatális három pár lábat. „Hát bolond vagyok én?" Más feltevés közel se férkőzik gyanútlan agyához. Míg végre megmozdul a paplan alatt a Heléna mellett alvó Paris. .. Latyi-Menelaosz meglátja. Egy szót sem szól. Csak egyszerre beesik az arca. A szeme most olyan üres, mint a vakoké. Aztán az öltözőasztalkához botorkál - belepillant a tükörbe - és leül. Csöndesen, kifejezéstelenül bámul maga elé. .. Ahogy Latabár ebben a jelenetben a bohóctréfáról a legmélyebb tragikomikumba vált át, szinte eszköztelenül: egyedülálló színészi remeklés. . ." /GÁSPÁR MARGIT/ A Sebestyén-testvérek SEBESTYÉN GÉZA (1878-1936) korábban színész, majd színigazgató: 1915-től a Buda-Temesvári társulatnál (Budai Nyári Színház), 1920-tól a Miskolci Nemzeti Színházban, 1924-től a pesti Városi Színházban. Különösen operett előadásai voltak híresek, amelyekben a korszak minden neves primadonnája és bonvivánja szerepelt. Kiváló rendező, szervező és vezető volt. Híres volt szellemes mondásairól. Éveken át elnöke az Országos Színészegyesületnek. SEBESTYÉN MIHÁLY (1893-1977) színészként kezdte a pályát, majd színigazgató lett 1924-1939 között Miskolcon és ennek nyári állomáshelyén: Gyulán. Kiváló társulatot szervezett és rendkívül színvonalas előadásokat tartott. Ő hozta Kolozsvárról Kiss Manyit, s nála játszott többek közt Mezei Mária, Bilicsi Tivadar, Neményi Lili, Komlós Juci. 1951-1963 között a Színművészeti Főiskola tanára volt. SEBESTYÉN DEZSŐ (1895-1974) először Géza bátyjának miskolci társulatában színész, majd 1924-től a Városi Színház gazdasági vezetője. 1930-ban a Fővárosi Művész Színház igazgatója, a felszabadulás után a József Attila Színház gazdasági igazgatója volt. SEBESTYÉN JENŐ (1881-1937) táncos komikusként lépett a színi pályára 1902-ben. Játszott Győrött, Szegeden és Kolozsvárott. 1917-től a Budai Nyári Színház tagja, Géza bátyjának igazgatása idején. /CENNER MIHÁLY/