„Én a komédiát lejátsztam…” (MSZI, Budapest 1981)
IV. „SOKAKAT NEVETTETTEK MEG, MÉGIS SZÍVÜKBEN BÁNATTAL HALTAK MEG, MERT NEM TUDTAK LELKIISMERET NÉLKÜL ÉLNI." (Karinthy Frigyes)
Sajó", amelyben Sajó aktuális társadalmi és politikai témákat a legkulinárisabb formában vet fel, s ezeket az ostoba Hacsek mindig félreérti. Az értelmetlenségek groteszk komikuma mögött azonban éppen a valóság torzképét érezte meg a közönség. Az efféle dialógusok már régebben is szerepeltek a magyar kabarék műsorán, de a Vadnai-féle változat két kiváló kabarészínész alakításával nőtt össze s tette a jeleneteket halhatatlanná. KOMLÓS VILMOS (1893-1959) vidéken kezdte színészi pályáját. 1929-től a Terézkörúti Színpad tagja volt, annak megszűnéséig. 1936-ban átszerződött Békeffi László Pódiumához. A felszabadulás után az első megnyíló kabaré, a Pódium tagja lett. Játszott a Művész Színházban, az Ifjúsági Színházban, játszotta a Képzelt beteg és az Úrhatnám polgár címszerepét, de 1952-ben a Vidám Színpad tagja lett, haláláig. Sajó volt a hírneves dialógusban. Nem egyszerűen komikus volt, hanem alakító, jellemábrázoló színész; mint minden igazi nagy komédiásnak, a rögtönzés volt a legkedvesebb műfaja. HERCZEG JENŐ (1886-1961) volt Komlós Vilmos mellett a mindig mindent félreértő Hacsek. 1907-ben kezdte pályáját a Thália Társaság együttesében, azután Szabadkára szerződött. 1912-ben visszatért a fővárosba, s ettől kezdve a kabaré szolgálatában töltötte életét. A felszabadulás után a Pódium, majd 1951-től haláláig a Vidám Színpad tagja volt. A Terézkörúti Színpad mellett a két világháború közötti kabarék sorában figyelmet érdemel a Kis Komédia és a Komédia nevű kabaré. Nem éppen irodalmi, vagy politikai kabaré jellege miatt, hanem a két alapító, Rott Sándor és Steinhardt Géza miatt. Kettejük közül, a visszaemlékezések szerint, Rott Sándornak a Nemzeti Színházban lett volna a helye. ROTT SÁNDOR (1868-1942) nevéhez fűződik a magyar varieté újjáéledése és megtisztítása a kétértelmű trágár stílustól. A Folies Caprice mulatót és a Kis Komédiát vezette Steinhardttal együtt, majd 1927-ben egymaga a Komédiát. A kis Rott egész életében féireértéses tréfákat játszott és ez volt talán a magyar színészet legnagyobb félreértése. Újházi Ede hozzá küldte növendékeit színészetet tanulni. Az ügyefogyott, olykor lázadozni próbáló kisembert színpadra állító chaplini humora, sokoldalú alakítóképessége és bravúros rögtönző készsége a pesti kabaré élvonalába emelte. Sikereinek részese volt felesége, az osztrák származású Türk Berta, aki az akkoriban merésznek számító pikáns kupiéit jóízű humorral adta elő. A magyar színháztörténet számon tart néhány olyan színészt, akik a kabarészínpadról indultak el s a Nemzeti Színház színpadán értek el pályájuk csúcsára. Rátkai Márton is ezek közé tartozott, aki Rott Sándorral játszott együtt, s a felszabadulás után a Nemzeti színpadán tette fel életművére a koronát. Ilyen színész volt:
