„Én a komédiát lejátsztam…” (MSZI, Budapest 1981)

VI. „A SZÍNÉSZ KÉT SÍRBAN NYUGSZIK, HA MEGHAL: EGYIK A FÖLD, MÁSIK A FELEDÉKENYSÉG." (Jókai Mór)

szőtt nagy klasszikus szerepeket, mint pl. Medea, Szent Johanna, Salome (O. Wilde-tól), Mária Magdolna (Hebbeltől) stb., és játszott társadalmi darabokban. Akkoriban a kritikusok modern és „furcsa" színésznőként tartották számon, mert hajlott a szélsőséges, szenvedélyes ábrázolásmódra. Ez a művészi adottsága a harmincas években a különös, kissé irracionális szerepekhez vonzotta. Az Ezerkettedik éjszaka című mesejáték (Heltai Jenő) Fatumah asszony Madách színházi megformálása után (1939) a modern Jászaiként emlegették. A felszabadulás után az Ifjúsági (majd Petőfi és Jókai) Színház tagja lett. Innen vonult nyugalomba 1960-ban. Utolsó emlékezetes alakításai A tanítónő (Bródy Sándor) kemény és szigorú Nagyasszonya, a C'est la guerre (Hubay Miklós) megszállottan feljelentgető Házmesternéje. Volt játékmester, írt regényt, novellákat, és hagyatékában fennmaradt egy dráma is. De igazában „színésznő vagyok, a mai élet lüktet az idegeimben, ezt a lázas életérzést kisugározni a játékomban - azt hiszem, ez a művészi hivatásom" - vallotta egy 1939-es interjúban. /BODIS MÁRIA/ Rajczi Lajos Bp., 1914-Montreal, 1957 A Színiakadémia elvégzése után egy ideig Szegeden játszott, majd 1938-ban a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek 1956-ig tagja volt. Ekkor külföldre távozott, rövid ideig Bécsben élt, majd Kanadába ment. Érzékeny idegrendszere nem bírta elviselni az idegen környezetet, honvágy gyötörte, s fél év múlva öngyilkos lett. Tehetséges drámai színész volt, robusztus alkatú és egyéniségű. Erőteljes orgánuma, ízes szép beszéde nagy indulatú szerepekben érvényesült igazán. 1953-ban Jászai Mari-díjban részesült. Főbb szerepei: Caliban (Vihar), Gyalu (Szentivánéji álom), Claudius (Hamlet), Balga (Csongor és Tünde), Baskin (Gorkij: Jegor Bulicsov), Bocsarov (Rahmanov: Viharos alkonyat), Sztálin (Visnyevszkij: Feledhetetlen 1919), Száműzött herceg (Ahogy tetszik), Bódog Mihály (Háy Gyula: Az élet hídja), Argan (Molière: A képzelt beteg), Bánk bán (Katona József), Petur bán (Katona: Bánk bán), Robespierre (Madách: Az ember tragédiája), Ribin (Gorkij: Az anya). Számos filmben is játszott. Rozsos István Nagyvárad, 1922-Bp., 1963 Kétszeres Jászai-díjas. Szegeden kezdte pályáját, de ott csak rövid ideig játszott. Budapesten először a Belvárosi Színházhoz szerződött. 1946-49-ben a Művész Színház, majd a Magyar Színház tagja volt. 1949-51 között a Madách Színházban játszott. 1955-ben a Vidám Színpadhoz szerződött, végül 1960-tól a Petőfi, il-