Alpár Ágnes: A kabaré - A fővárosi kabarék műsora, 1945-1980 (MSZI, Budapest, 1981)

BEVEZETŐ

állami színházat kivéve, minden színházi jellegű intézmény magántőkés vállalkozás maradt. Mivel a magántőkét 1945-46-ban a világtörténelemben addig páratlan méretű infláció úgyszólván megsemmisítette, egymás után buktak meg a színházak és a kabarék. Különös módon azonban még ez sem vette el a színházalapítók kedvét. A vállalkozók és művészeti vezetők szinte havonta váltották egymást, de az intézmények folyamatossága továbbra is fennmaradt. 1946 augusztusától, a forint stabilizálása-után ugyan lelassult a színházalapítások irama, de nem szűnt meg teljesen. * Stella Adorján írta ezekről az első hónapokról a Pesti Műsorban: „Örüljünk annak, hogy Budapest minden kerületében kabaré nyílik. A humor, a szatíra és a persziflázs örök uralkodását jelenti ez a kabaré alapítási láz, mely egyúttal tükörképe az újjászületésnek. Tessék elhinni, hogy addig fognak viccelni a kabaréköltők a romok eltakarításával, amíg csakugyan hozzálátnak a fővárosi utcákhoz . . . Hányféle kabaré is van ma? Revűkabaré, kabarévarieté, irodalmi kabaré, vidám kabaré és kabaré-kabaré. Élnek, működnek és virágzanak és igyekeznek a sok szenvedés után kellemes órákat ajándékozni a pesti közönségnek." (1945. VIII. 9-15.) De nemcsak kellemes órák ajándékozásáról volt szó. A felszabadulás után olyan szakasza kezdődött a magyar kabaré történetének, amely első ízben közvetítette a közéleti humort a legszélesebb néptömegekhez, a legkülönbözőbb társadalmi rétegekhez. Nagy tömegek fordultak a kabaré felé s ez a társadalmi igény átformálta a kabaré egészét. A kabaré kiemelkedett egy szűk polgári réteg élvezeti köréből, dinamikusabb színházi formává alakult, utána ment új közönségének. Ilyen agitációs célú szerveződés volt a Szabad Nép, a Magyar Kommunista Párt lapjának kabaréegyüttese, Pásztor János és Pártos Géza vezetésével. Színészei - Kornis Kató, Szántó Klári, Tassy András, Horváth Ferenc, Rozsos Géza, állandó vendégei Gál Péter, Rózsa Vera, Rozsos István, Vidor Ferike, Hont Erzsi, Szlovák László, Major Tamás, Gobbi Hilda rendszeres előadásokat tartottak üzemekben, a munkásoknak. Amikor a Kis Újság (a Kisgazdapárt lapja) támadást indított ellenük, Darvas Szilárd, a kabaré konferansziéja a Szabad Nép hasábjain így nyilatkozott: „ . . . természetes, hogy a kabaré jellegénél fogva olykor nevén nevezi a gyereket és lépést tart az aktualitásokkal, magyarán mondva politizál, ahogy a legjobbnak látja. Jelen esetben például kommunista szemszögből mond kritikát a dolgok felett." A Szabad Nép kabaréja 1945 szeptemberében „Ami a lapokból kimaradt" címmel a Magyar Színházban játszott két héten át. Ilyen igényeket próbált kielégíteni a Gádor Béla vezetésével két éven át működő Ludas Matyi kabaré is, amely a magyar kabaré hagyományait új lehetőségekkel bővítette ki. „Az irodalmi kabaré félrevezető elnevezés, mert azt a kevert műfajt jelenti,