Levendel Ádám: Színházbajárási szokások (SZTI, Budapest, 1979)

BEVEZETÉS - A vizsgálatról: célok és eredmények - madártávlatból

színházba járók között igen magas azok száma, akik tudják mi a jó szinház, éppen hol található - csak valamilyen oknál fogva - távolság, körülményes megközelítés stb. nem kerülhetnek vele rendszeresen kapcsolatba./ Ezt a minőségigényt, sem a makro sem a mikrovizsqálat nem tudta eddig kimutatni. S végül: innen kaphatunk némi kitekintést a szinház és a kultúra egészének viszonyéra, az egyes ágazatok egymáshoz való viszonyán belüli átrendeződésekre. Elsősorban a tévé hatását próbáltuk bemérni, egyéb vizsgálatainkkal összevetni, s főképp csak a pozitívan motiváló tényezőket számbavenni, De - szinte melléktermékként - igy derül valamivel több fény a szinház-kultúra presztizsfogyasztási értékének csökkenésére. Eddig is tudtunk róla, most legfeljebb a befogadás oldaláról, több tényező függvényében kapunk erről dokumentáltabb képet. A vizsgálat itt közölt eredményei csak néhány ponton "meglepőek". Alapcélkitűzésünk az volt, hogy a köztudatban élő értékbefogadási képet korrigáljuk, illetve az egyébként is sejtett fogyasztási kultúrát empirikus adatokkal próbáljuk bemérni, s a sejtelmekből tudás szintjére emelni ítéleteinket. Minimálprogrammal indultunk, mégis az a meggyőződés vezetett bennünket, hogy számos olyan feltételezés él a szinházkultúra fogyasztásával kapcsolatban, melynek tényeit, s főképp e tények változásait csak megközelítően, sőt olykor tévesen "tudjuk", s erre épülő stratégiánk ennek megfelelően nem rendelkezik azzal a hatékonysággal, mint amivel egy megalapozott, tényszerűségében is tisztázott összkép alapján . képesek lennénk. Mégsem csak az "ez van" tényeit akartuk feltárni. Ezt a szokásvizsgálatot először - az akkor még gyerekcipőben járó vizsgálati módszerekkel, Székely György dr. vezetésével, a Magyar Színházi Intézet 1967-ben végezte, és 1978-ban arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyiben módosult a kép a közbeeső tiz év alatt. S bár tudatában voltunk annak, hogy számos ponton összemérhetetlenek az adatok /új szerzők, színházak 8