Levendel Ádám: Színházbajárási szokások (SZTI, Budapest, 1979)

III. Színházak közönsége

Láthatjuk, hogy a vidékiek több mint fele csak egy vidéki szinházban volt, ez kizárólag a lakóhelyén lévő szinházat jelenti és negyede még egy szinházban volt, ez gyakran szabadtéri játékon való részvételt jelent, és itt Szeged volt a leggyakrabban meglátogatott hely. A budapesti és a vidéki szinházakat a népesség arányában látogatják a férfiak és nők. Különbség inkább a gyakoriságban jelentkezik. A budapesti szinházakat felkereső nők aránya még kevésbé mutatja, a vidéki szinházak közönségén már élesebben jelentkezik, hogy a kevesebb szinházat látogatóknál a nők, a több szinházat látogatóknál a férfiak száma domináns. A vidéki szinházba járó közönség női résztvevői 37 %-ban látogatnak meg egynél több szinházat, mig a férfiak 52 %ban. A háromnál több szinházat látogatóknál az arány 1/32/3-ra növekszik. A

z életko

r bontás megerősiti, hogy az életkor növekedésével és csökkenésével változik a szinházba járási kedv. A 70 év felettiek csoportjától a 18-29 évesekig haladva, egyegy szinházban nagyobb és nagyobb arányban fordultak meg a korcsoportok. Természetesen az a tény, hogy egy hosszabb életpálya több alkalmat teremt arra, hogy több szinházba is eljusson az egyes néző, jelentkezik a számokban. Azonban az tűnik fel, hogy a középkorúak jártak a legtöbb helyen, aztán a fiatalok és az idősek /70 év felettiek/ jóval kisebb számban. A budapesti szinházba járóknál kiegyenlítettebb a kép. A 3 vagy több vidéki színházlátogatásnál a fiatalok jobban leszakadnak és 70 év felettit nem is találtunk a mintánkban. 58