Levendel Ádám: Színházbajárási szokások (SZTI, Budapest, 1979)

I. A színházba járás demográfiai ,kulturális háttere

I. A SZÍNHÁZBA OÁRÁS DEMOGRÁFIAI, KULTURÁLIS HÁTTERE In medias res

: vegyük először szemügyre kik és milyen gyakran járnak szinházba Budapesten és a színházzal rendelkező városokban. A közművelődés 1972-1976 /KSH 1978/ adata szerint Magyarországon 1976-ban 100 lakosra 59 színházi előadás jutott. Ez az átlagszám elég megtévesztő lehet a statisztikát kevésbé forgatók számára, hiszen korántsem jelenti, hogy a lakosság több mint fele lett volna színházban a tárgyévben. A többször szinházba járók "töltik" be a szinházba nem járók helyét . Mit tudhatunk meg a KSH idézett országos felvételéből: "A 10 éves és idősebb lakosok közül rendszeresen szinházba járók arányszáma... ...1964-ben 100 tiz éves és idősebb lakos közül 6 járt rendszeresen /havonként vagy havonta többször/ szinházba, 1974-ben 10. ...A szinházlátogatás gyakoriságát a lakóhely jellege mellett leginkább a műveltségi színvonal és az életkor differenciálja. A 15-29 éves korúak közül kerül ki a legtöbb szinházba járó. . 20