Levendel Ádám: Színházbajárási szokások (SZTI, Budapest, 1979)

FÜGGELÉK - Magyar Távirati Iroda Magyar Közvéleménykutató Szolgálat jelentése /1947/ 6. sz. melléklet

A hatodik kérdésben megkérdeztük; "Véleménye szerint milyen természetű darab váltaná ki a közönség fokozottabb érdeklődését?" /Lásd VI.a. és VI.b. táblázat./ Az eredmények érdekes összehasonlítást tesznek lehetővé a második kérdéssel. Ott, ahol a közönség szubjektiv kívánságait puhatoltuk, többen mondták, hogy komoly darabot szeretnek, mint ahányan a hatodik kérdésnél a könnyebb műfaj mellett döntöttek. Mindazonáltal amikor a közönségtől úgyszólván tanácsot kértünk, hogy mit kellene tenni, hogy többen látogassák a színházakat, a többség mégis azt javasolta, hogy vidám, könnyű műfajú darabokat játszanak a szinházak. Ez az eltérés lélektanilag egészen könnyen magyarázható. A többség szubjektiv kívánsága a komoly darab, mégis objektive a megkérdezettek többsége úgy érzi, hogy a könnyű műfajjal mégis könnyebb kasszasikert elérni. A komoly műfaj ok közül a megkérdezettek igen sokféle tárgyú darabot sorolnak fel és a vélemények szóródása igen nagy. Ez is magyarázatul szolgál, hogy miért ad a közönség a második kérdésre látszólagosan más választ, mint a hatodik kérdésre, a könnyű műfajt ugyanis könnyebb egy gyűjtőfogalom alá vonni, mert hiszen ott a főszempont a könnyű szórakozás, a nevetés, könnyű zene hallgatása. Ezzel szemben a komoly műfaj tekintetében lényegesen jobban megoszlanak a vélemények és mivel az Ízlések meglehetősen differenciáltak, könnyen megérthető az a tény, hogy ha valamely darab komoly tárgyú, még nem jelent feltétlenül vonzerőt, mert lehet, hogy tárgya a színházlátogató érdeklődésén kivül esik. A könnyű műfajnál ez a szempont nagyjában elesik, hiszen nem tárgy vagy tartalom a fontos, hanem csak az, hogy a darab szórakoztató és mulatságos legyen. 204