Levendel Ádám: Színházbajárási szokások (SZTI, Budapest, 1979)

BEVEZETÉS - A vizsgálatról: célok és eredmények - madártávlatból

ütő eszközökkel, majdnem békaperspektívából. De azzal a feltételezéssel, hogy ez a kutatási tipus a jövőben folytatódni fog./ S ezek a kérdések és válaszok rendkivül termékenyek a befogadás-esztétika napjainkban induló kutatásai számára. Mig korábban inkább mü-cent riku

s módon képzeltük el az esztétikát, s csak nagy általánosságban tekintettünk a befogadóra mint a kultúrát és művészetet alakitó tényezőre - úgy a befogadás-esztétika áthelyezi a hangsúlyt, talán az előbbi korszak korrekciójaként, erősebben a befoga

dór

a - a mi esetünkben: a nézőre, a potenciális vagy valóságos szinházba járóra - és azt kutatja, hogyan épül be a mü által közvetitett világkép, értékrend, katartikus hatás, köznyelviség az egyén köznapi életmódjába, s hogyan ösztönzi - esetleg - a művészettel való kapcsolataink bővitett újratermelésére. De ezen az ösvényen továbbhaladva arra is kiváncsi, hogy milyen visszacsatolási lehetőségei vannak a befogadói elvárásoknak, sőt a müvek hatásának, a müvek utóélete által felkeltett értékszükségleteknek a művészetek irányába. Azaz: vezeti-e a művész kezét müveinek hatása, a befogadói közeg alakulása. A szokásvizsgálat e kérdésekhez - ha közvetetten is - számos ponton kinál alapanyagot: akár az izlés-, ill. ismeretszint, akár az iró-szinész-rendező munkáját értékelő adatok feldolgozását vesszük, akár a színészi é

let modellről alkotott képet, vagy a mü és előadás befogadói környezetének szociológiai összetételét - mindenütt találunk ilyen termékeny impulzusokat. Ezek közül itt csak néhányat említek. A színész, mint emiitettük, meghatározó motívumként szerepel a szinházba járási szokásokat alakitó szellemi tényezők között. Mégis, a színészi életmódról megfogalmazott értékitéletekből nemcsak az derült ki, hogy magasra becsülik jövedelmét, s ugyanakkor elismerik, hogy sokat dolgoznak, hanem az is, hogy megszűnt az a korábban tapasztalható orientáló mode11-szerepük, mely a karrier, a nyilvánosság, a siker stb. fogalmainak egyik hordozójává emelte ezt a müvész11