Borsos Zsuzsanna: A Madách Színház Pünkösti Andor igazgatása idején (MSZI, Budapest, 1979)
III. A színház története (színmüvek) Előadások a sajtó tükrében
tanítani, nevelni, fölemelni a népet. Szakit Klárival és nem futamodik meg, nem hagyja el a falut. A szakadék a társadalmi osztályok között fennálló szakadékot jelenti: ur - paraszt gazdag paraszt - szegény paraszt paraszt - parasztból lett tanult ember város - falu közti ellentétet is. A tanitót a nagygazda lánya iránti szerelme sodorja a szakadék szélére. Tisztánlátásával felismeri, hogy a nép bizalmatlansága, babonái mögött a gazdasági és lelki nyomorúság és elnyomás áll. (a társadalmi valóságot már 1937-ben szociográfiájában, A legnagyobb magyar fal uban is bemutatta.) Felismeri az igaz utat, küldetését, nem megy el a faluból, vezetője akar lenni a népnek. Bizalmukat csak irántuk való hűséggel lehet megnyerni. "Darvas továbblép a móriczi és a Németh László-i koncepción: a tanító már nemcsak nevelni akarja a népet, hanem vezetni, nemcsak gondolkodását akarja r r 59 , , megváltoztatni, hanem életét is." Németh László két darabjával ( Villámfényné l, Cseresnyé s) mutat rokonságot. A Cs eresnyé sben Németh László arra a kérdésre, hogy mi a helyes magatartás abban a társadalomban, amely lent is fent is szemben áll vele, még azt a választ adta, hogy vissza kell vonulni. Darvas már azt hirdette, hogy ki kell tartani, akkor is, ha elhagy maga.a nép. Darvas az osztályharc némiképp letompított megoldását adta. A gyűlölködés, az indulatok helyett a szeretet, a megbékítő erő hidalhatja át a szakadékot, oldhatja meg az osztályharcot. Mindez nem jelenti azt, hogy nem sürgette volna a nép életének megváltoztatását. A folyamat (továbbvive a móriczi dramaturgiát) morális, intellektuális vetületét is bemutatta, megmutatva, hogy a néphez való hűség, hogyan válik az emberi magatartás kérdésévé . A főhős helyzete, a szegénységből feltört ember problémái sok önéletrajzi vonást is hordoznak. Darvas József is abból a világból származott, amelyről a dráma szól. A sok 83-
