Borsos Zsuzsanna: A Madách Színház Pünkösti Andor igazgatása idején (MSZI, Budapest, 1979)
III. A színház története (színmüvek) Előadások a sajtó tükrében
lott Tilág embereiről, konvencionális hazugságairól szól. Domino az a francia fiatalember, aki mindenhez ért, de semmit sem csinál. Egy féltékenységi bonyodalom résztvevőjévé rálik. Christiane Laitare kölcsönadta lakását barátnőjének, Lorette-nek, hogy különös tervének végrehajtásában igy segítse. A fiatal asszony itt fogadja az újsághirdetésre jelentkezőket. Végül a jelentkezők közül a párizsi vagány, Domino válik be, akinek feladata az, hogy szerelmesnek kell lennie Lorette-be. A férj (milliomos trösztvezér) féltékenysége nő. Oka egy levél, amely Fran^ois-ra, a férj trösztjének kiszolgáltatott kis tisztitóüzem tulajdonosára tereli a gyanút. A haditerv nem vezetett eredményre. Az ujabb terv tehát az, hogy a feleség és álszerető (Domino) álszerelmi jelenetet rendez. A férj ugy hiszi, hogy átlát a szitán és haragja Francois ellen fordul. Vakságában nem veszi észre, hogy a játék komolyra fordult. Lorette, a hiu férj, a gyáva szerető és a legkisebb esélyekkel indult férfi közül az utóbbit választja. A darab friss párbeszédekre épül, az érdeklődést fenntartja az utolsó felvonás végéig. "Kissé uj és szokatlan nekünk - irta Egyed Zoltán, hogy a IV. Henri k, a Nér ó és a Jelzőtű z súlyos mondanivalói után, ilyen ugra-bugra, vibráló szódaviz-vigjátékot prezentál ez a finom és elegáns kis szin49 ház. Eddig ilyesmit rangján alulinak tartott volna." Azonban ó is elismerte, hogy komolyabb tartalma is van, megcsipkedi az alvilág arisztokráciáját. Az eredeti figurákra, a bohózati szituációkra épülő cselekmény jó szórakozást nyújtott. A jobboldali sajtó nem üdvözölte a könnyű szórakozást, hanem először is Achard személyét kifogásolta - közepes tehetségű. Különösen az nem tetszett, hogy sugó volt, hogy lesújtó véleménye volt a kispolgár lelki életéről (ami tulajdonképpen az arisztokrácia volt). Kifogásolták a darab szerkezetét is. Nem vették észre, vagy nem akarták észrevenni a darab társadalmi utalásait. "A halhatatlan ostobaság e mü77-