Alpár Ágnes: A cabaret - A fővárosi kabarék műsora, 1901-1944 (MSZI, Budapest, 1978)

Bevezetés

KAMARA VARIETÉ ( Teré^ - ma Lenin - krt. 46.) A Teréz körút 46. sz. alatt 1939. november 22-én nyílt meg a Kamara Varieté. Ebben a helyiségben működött 1912-1913-ban a Ferenczy Kabaré (még a Gyár utcai bejárattal), 1913-14-ben a Pesti Kabaré, kétévi szünet után 1916-17-ben Sziklay Kornél Érdekes Kabaréja, 1917 őszétől 1923-ig az Intim Kabaré, 1923-tól pedig a főváros egyik legnépszerűbb kabaréja, a Terézkörúti Színpad. 1939 őszén már megindult a fasiszta Németország támadása Lengyelország ellen, s az egyre jobbra tolódó magyar kulturális életre is a közelgő háború árnyéka borult. A fővárosban az értelmiség és a művészek legjobbjai már alig, vagy csak álnéven kerülhettek színpadra. A legszínvonalasabb s egyben a legbátrabb kabaré ekkor a Pódium írók Kabaréja volt. Rajta kívül csak a Komédia működött, műsoraiban egy-két kabarétréfával, de főleg varietéműsorral, novemberben pedig Köpeczi-Boócz Lajos próbálkozott a Dunaparti Színpaddal, de hamarosan megbukott. Ebben a légkörben csakis a mindent feledtető, a politikát messze elkerülő műsort játszó színházaknak és kabaréknak volt terük. így indította meg Sallay György tőkés vállalkozásában műsorát a Kamara Varieté is, amely egészen 1944-ig működött. A felszabadulás után ismét Kamara Varieté címmel nyitotta meg kapuit. 1949-ben államosították, de azóta is varieté műsort játszott. A varieté megnyitásának ötletét az 1939 őszén „Artistaolimpiász" címmel a Városi Színházban rendezett műsor adta. Ugyanezt a műsort ugyanis a főváros legnagyobb színháza után az egyik legkisebb színpadon keltették életre, s az ügyesen módosított számok itt is kitűnően érvényesültek. Nem kis része volt ebben Halmai Imrének, aki a varieté műsorát nagyszerű humorával vitte sikerre. ,,. . . Hát nem olyan, mint egy színházi bodega? Színházi falatozó? Van benne ez is, az is, amaz is. Kinek mi tetszik. Szerintem, ez a furcsa műfajú kabaré-varieté intézmény úgy születhetett, hogy a sokkal homogénebb és dicsőségesebb műfajú híres magyar kabaré lassan kiszikkadt. Nincsenek szerzők, nincsenek darabok, nincsenek sanzonok (ami a kabarénak egyik legfontosabb kelléke volt) és nincsenek kabarészínészek." (Film Színház Irodalom, 1942. 41. s%.)