Alpár Ágnes: A cabaret - A fővárosi kabarék műsora, 1901-1944 (MSZI, Budapest, 1978)

Bevezetés

MODERN SZÍNPAD NAGY ENDRE KABARÉJA (Andrássy - ma Népköztársaság - út 69.) 1908 augusztusában Nagy Endre átvette Faludi Sándortól a Modern Színpad vezetését, s azt saját neve alatt mint Nagy Endre Kabaréját nyitotta meg. Mint igazgató és mint konferanszié új hangot ütött meg kabaréjában: a fejbólintó Jánosok konzervatív világában a bíráló gúny hangján szólalt meg és a polgári radikalizmus programját népszerűsítette, amit a Nyugat írói képviseltek. Az alacsonyrendű mulattatást szolgáló pesti varieték és orfeumok légkörében egy addig ismeretlen műfajt teremtett: az irodalmi kabarét, amely az ő vezetése alatt sajátos pesti színezetet is kapott. A Modern Színpad gárdáját új tagokkal egészítette ki: Papp János, Garas Márton, Németh Juliska, Pallay Rózsi, Vidor Ferike, Máhr Nándor, Kőváry Gyula, Magyari Lajos; s ezen a színpadon kezdte pályáját Szőke Szakáll. Karmestere Nádor Mihály volt. Nagy Endre öt évig vezette a színházat. 1913 nyarán Wagner Géza, a Képzőművészeti Társulat elnöke magához kérette Nagy Endrét és elmondta: a Modern Színpad művészeinek egy csoportja új bérlőként jelentkezett. Nagy Endre még aznap este átadta Medgyaszay Vilmának a kabarét, őmaga pedig Párizsba utazott. ,,. . . mikor a Modern Színpad vakációra zárul, egyszerre csodálkozva, valami fontosat vesztve érezzük, hogy pár év alatt mije lett ennek a városnak a Nagy Endre Cabaret. Igazán egy kicsit a lelkiismeretünk e terroros, gyáva időkben ez a szép csúnyaságú, elmés, bátor és küldetéses ember . . . Szinte jóleső, hogy van egy hely még, ahol a komiszságokat valóban komiszságoknak merik látni és bélyegezni, egy kis színpadi fórum, amely fölér egy álparlamenttel." (Ady Endre: Nagy Endre fóruma. Nyugat, 1912. II. 230. I.) ,,. . . be kellett vallanom magamnak, hogy a Modern Színpad sokkal előkelőbb volt és sokkal közelebb férkőzött a nyugateurópai irodalom színvonalához. Heltai Jenő és Molnár Ferenc már akkor is világraszóló mestere volt a könnyed színpadi irodalomnak ... És mégis, szégyenkezés nélkül ki kell jelentenem, hogy az én kabarém volt a tehetségesebb. Mérhetetlen szerencsém volt, hogy azelőtt sohase láttam külföldi kabarét és megkapóan tájékozatlan voltam az irodalomban. ízlésemmel, világnézetemmel, minden gesztusommal és mondanivalómmal ennek az országnak a viszonylataihoz voltam méretezve.