Alpár Ágnes: A cabaret - A fővárosi kabarék műsora, 1901-1944 (MSZI, Budapest, 1978)

Bevezetés

MŰVÉSZ SZÍNPAD (Csengery utca 68.) A Magyar Vasút- és Hajózási Klub Csenged u. 68. alatti színházhelyiségében két lelkes színházbarát, Láng József és Révész Ferenc bérletében nyílt meg 1922 október 25-én a Művész Színpad. A helyiséget Stetner Gusztáv és Krausz Gábor építészek alakították át. A kabaré dramaturgja Hervay Frigyes, aki ekkor már mint az Apollo Színpad művészeti vezetője szerzett érdemeket a magyar kabaréirodalom felvirágoztatásában, rendezője Szemere Gyula, aki ugyancsak az Apollo Kabaréban volt rendező, majd az Andrássy úti és a Blaha Lujza Színházban játszott, zenei vezetője pedig Hetényi-Heidelberg Albert, a kitűnő komponista volt. A megnyitó műsorhoz Odry Árpádot, a Nemzeti Színház tagját és Sziklay Józsefet, a Városi Színház művészét nyerték meg. A társulat tagjai: Síró Anna, Mihályi Vilma, Békássy Jessy, Kálnay Ilonka, Berky Lili, Gózon Gyula, Szebeni Margit, Erdélyi Géza, Heltai Andor, Békeffi László, Bányai Irén, Dárday Viktor, Saásdy Alice voltak. 1923-ban vendégként Hegedűs Gyula és Rózsahegyi Kálmán is fellépett. A Művész Színpad 1923 májusáig kitűnő kabaréműsort játszott. Egy évi szünet után, 1925 novemberében Somlár Zsigmond kísérletezett két háromfelvonásos és két kabaréjellegű műsorral, de a vállalkozás még abban az évben megbukott. Amikor egy új színház kaput nyit a közönségnek, igen nagy nehézséget kell leküzdenie. Köztudomású, hogy a budapesti közönség nem mindig azokat a helyiségeket látogatja, ahol irodalmat és művészetet kap, hanem főképpen azokba a színházakba jár nagy előszeretettel, amelyekben - mint mondani szokás — beleszokott. ... A Művész Színpad igazgatósága ezt a 'beleszoktatást' nem vásári dobveréssel, hanem elsőrangú műsornak és elsőrangú színészeknek beállításával akarja elérni." (Szinház} Világ, 1922. nov. 2.) 519 1922. X. 25. Kosztolányi Dezső-Lányi Viktor: A BÁBJÁTÉKOS. Verses prológ. Békeffi László: MOST JÖVÖK A TŐZSDÉRŐL. Tréfa