Szekeres József: Vita a rendezésről (SZTI, Budapest, 1961)

Rendezés éa korszerűség. A Tyeatr szerkesztőségi cikke

nak létre, mint a kísérleti laboratóriumok,

mint a művészeti műhelyek." Ugy érezzük, idéznünk kell Kaarel Irdnek ezeket a szavait. A művészi változatosság, a világosan kirajzolódó, egymásra nem hasonlitó egyéniségek kivirágzása, a különböző művészeti áramlatok és iskolák egyidejű létezése nemcsak esztétikai, hanem etikai kérdés is. Az etikainak és az esztétikainak, az erkölcsinek, a hazafiasnak és a művészinek, szakmaínak ezt a kapcsolatát követte nyomon a vita sok hozzászólója. Mennyire fontos a művészetbön a normális, alkotó légkör, amelyben minden művész nyugodtan, céltudatosan, szabadon dolgozhat! A művészet igazi változatosságát csak abban az esetben lehet elérni, ha a művészetben egészséges és baráti légkör uralkodik - ez beszélgetésünk sok résztvevőjének közös következtetése az eddig elmondottakból. IV. Nemzeti hagyomány és korszerű forma 1 A szovjet szinház soknemzetiségű, ügy hozzászoktunk ehhez, hogy gyakran számot sem adunk magunknak róla, menynyire uj és elvileg jelentős ez a sajátossága. De ugy véljük, nem tévedünk, ha megjegyezzük, hogy éppen a legutóbbi években színházunk soknemzetiségű jellege különösen szemléletesen és közvetlenül mutatkozik meg. Egyre gyakoribbak a testvéri köztársaságok színházainak vendégjátékai Moszkvában és a moszkvai szinházak vendégjátékai a köztársaságokban. Megnyílt a Kreml Szinház, ebben rendszeresen játszanak valamennyi terület, az ország valamennyi köztársaságának szinházai. A Szovjetunió népeinek művészetéről mind többet irnak, méghozzá nemcsak hivatalos okokból, ha- 26 -