Szekeres József: A színpadi alak problémája, (SZTI, Budapest, 1961)

Mit értünk színpadi alakon?

MIT ÉRTÜNK SZÍNPADI ALAKON? A Popov-laboratórium a színpadi alak problémájával foglalkozott. Mielőtt rátérnénk magára a vitára, nem árt

fha megkíséreljük tisztázni a ezinpadi alak fogalmát. Színpadi alakon azt a színpadi miialkotást értjük, amely a színész sajátos művészi anyagában /testében és hangjában/ megtestesülve művészileg leszűrt és zárt formában emlékezetes, egyszeri ós megismételhetetlen élő embert állit elénk. A színpadi alak az a bizonyos "ismerős ismeretlen", akiről többé nem tudunk megfeledkezni,aki életünknek ugyanugy részesévé válik, mint a gondolkodásunkra,életfelfogásunkra, sorsunkra jelentős befolyást gyakorló valódi élő ember. Világos, hogy minden igazi színházi művész ilyen maradandó színpadi műalkotás megteremtésére törekszik, ez a törekvés azonban nem mindig jár sikerrel. A mai színházművészet egyik legnagyobb veszélye világszerte éppen az alaknélküliségben, a színpadi figurák jellegtelenségében, elmosódottságában rejlik. Ezért volt szükséges önálló laboratórium felállítása a színpadi alak problémáinak tanulmányozására, amint ezt a laboratórium munkáját megnyitó beszédében Alek8zej Popov is hangsúlyozta. - 5 -