Szekeres József: A színpadi alak problémája, (SZTI, Budapest, 1961)

A szerző arculata

"Nyemirovics-Dancsenko kiterjeszti, ,az alakból való kiindulás' fogalmát. Mi azt mondjuk, hogy mindent az alakból kiindulva kell meghatározni: a ritmust is, a fizikai cselekedeteket is. Hyemirovice-Dancsenko viszont kiszólesiti, elmélyíti ezt a problómát ós azt mondja: .

a szerzőből kell kiinduln

i» - s ezt az alakra is vonatkoztatja. Vagyis tágabb értelemben beszél a szerzőről, azt mondja, hogy minden

t nem csupán az illető szereplő határoz meg és diktál aki elmondja az adott szöveget, hanem tágabb értelembe

n az illető iró egész életműve. A szerző egész életmüvéből kiindulva kell megformálni az alakot és az iró egész életművéből kiindulva oldódik meg az előadás főfeladata. Mindez sokkal tágabb értelmű, mint az a fejtegetés, hogy ,az alakból kell kiindulni». Kétségkívül itt rejlik a bennünket foglalkoztató kérdés lényege. Amikor ugyanis azt mondjuk; a szerző arculatának meghatározása nagyon fontos - mindjárt megindul a vita: mi is a szerző arculata? Nyemirovics-Dancsenko azt mondja, hogy a korabeli szinház érzékelése nem tartozik a szerző arculatához,hogy a szerző egyenlő önmaga mínusz saját szinház-értelmezése

: Osztrovszkij például a korabeli színházi rendezés lehetőségeiről alkotott véleménye nélkül értelmezendő, Én személyesen ezzel a problémával kerültem szembe, amikor e Revizort rendeztem.Látszólag mi sem vihet közelebb a szerzőhöz, mintha figyelembe vesszük Gogol elképzeléseit. De amikor megnéztem a diszletrajzokat, elgondolkodtam: hogyan elégíthette ez ki Gogolt? Közönséges, sablonos szobadiszlet volt, trapéz alapjával a nézőtér felé forditva - Gogol-korabeli szobadiszlet. És ezt maga a szerző rajzolta. Ám ez a korabeli szinház korlátozott lehetőségeiből következik. Gogolnak például eszébe sem jutott, hogy a jelmezeket nem összeválogatni kell, hanem külön el kell készíteni őket minden színdarabhoz. Mindössze arról ábrándozott, hogy a jelmezeket ne bohózatokból vegyék". - 40 -