S. Nyirő József: Művészet és tudomány (SZTI, Budapest, 1961)

V.A. Razumnij: A művészi általánosítás természetéről

uj, mindeddig ismeretlen világ születik, mérhetetlenül aktivizálódik mindazoknak a művészeknek ujitói energiája,akik hivek maradtak a realizmus elveihez. így a korunkban végbemenő hatalmas társadalmi változások és az e változások során megszülető uj ember - mindez a szocialista realista művészek megfigyeléseinek és ujitó felfedezéseinek forrása lett. Gazdagodott és kitágult a művészet tartalma, problematikája. De vajon a művészi tartalom szférájában bekövetkező változás, amelyet a művésznek a világgal szemben elfoglalt alkotó magatartása határoz meg, a forma szférájában semmi nyomot nem hagy? Ellenkezőleg. Az uj eszmék uj, adekvát kifejezési formákat követelnek meg« Majakovszkij költői reformja, a montázs ritmikája Eisenstein Patyomkin páncélos cimü filmjében, Prokofjev és Sosztakovics szimfóniáinak dinamikus felépitése, a tér-elrendezés uj elvei a városépítészetben - mindez egyáltalán nem ok nélkül keletkezett.Ezeket az uj formákat, éppúgy, mint a szovjet művészek sok más formai felfedezését, nem üres kisérletezőkedv hivta életre, hanem a művészet tartalmi fejlődésének mélyreható folyamatai. A művészi haladás második tényezője, ösztönzője immár a művészi forma szférájában, pontosabban, a formát alkotó mester szakmai tevékenységében találgató. A művész, amikor a formán dolgozik, s arra törekszik, hogy a formát az uj tartalom legteljesebb kifejezésének rendelje alá, szüntelenül tökéletesiti, hajlékonyabbé teszi és a szó legjobb értelmében vett virtuozitás fokára igyekszik emelni mesterségbeli tudását. Rövidebben kifejezve, az uj mü megalkotása után a művész maga is a mesterségbeli tudás uj^ színvonalára kerül. Emlékezzünk csak, hogy a közelmúltban a Majakovszkij Szinház Hamlet-előadását, a Moszkvai Szatirikus Szinhás Polo ska-előadását és néhány más darab előadását ugy fogadta a közvélemény, mint elvileg uj dolgot a színházak eddigi sti- 62 -r