Szekeres József: Az ismeretlen Sztanyiszlavszkij (SZTI, Budapest, 1960)

Hont Ferenc: A színművészet tudománya

színházi élet vezető egyéniségeinek derékhada az ő nevelése* 1938-ban halt meg. Elsősorbem művész volt, a színházművészet gyakorlatának mestere. Színész,rendező,színigazgató és színházi pedagógus. A színházi gyakorlat minden területén példamutatót alkotott. Shakespeare, Moliére, Puskin, Gribojedov, Oeztrovszkij, Tolsztoj, Csehov, Gorkij és uj szovjet drámaírók müveit és alakjait elevenítette meg a színpadon felejthetetlenül. Színigazgatói működésével a Művész Színházat a világ első színházává fejlesztette. Szinésznevelői gyakorlatának örökségét tanítványai, a legkiválóbb szovjet művészek ápolják és gazdagítják. De Sztanyiszlavszkij nemcsak művész volt, nemcsak a gyakorlat mestere, hanem a színházművészet általánosítója,az alkotás törvényszerűségeinek fáradhatatlan kutatója. A színházi gyakorlat mindennapos harcának tüzében edződött tudóssá. Művészi tapasztalatait fürkészte, boncolta,elemezte szakadatlanul és építette tudományos elméletté. Az elméletet pedig fegyverré kovácsolta a művészi gyakorlat nehézségeinek leküzdésére.Pályája kezdetétől naplót vezetett, elemző jegyzeteket készített tapasztalatairól, megfigyeléseiről, problémáiról. Ezekből a feljegyzésekből alkotta meg első könyvét 1925-ben: Életem a művészetbe

n cimü önéletrajzát. Főművének, A színész munkáj

á-nak első kötete halála évében jelent meg,a második kötet halála után, a harmadikat hátrahagyott Írásaiból most állítják össze tanítványai. Több kötetnyi elméleti hagyatéka nagyrészt még kiadatlan. Eddig megjelent: Beszélgetései

m. Sziné8zetik

a. az Othell

o és a Sirál

y rendezőpéldánya, Művészeti feljegyzése

k. A rendező és a színész művészet

e. tanulmányai, beszédei ós gazdag levelezése. Ezekből éa munkatársainak: Toporkovnak, Gorcsakovnak, Kedrovnak etb. visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg tanítását, a színművészeti alkotás tudományos elméletét:a Sztanyiszlavszkij-rendszert. - 5 -