Fuchs Lívia: A tánc forradalmárai. Vendégszereplők 1898 és 1948 között. Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest 2004. március 19 - május 2. (Budapest, 2004)

Kísérlet a szintézisre

I rendezett nemzetközi Ballet-olimpiászon íszt és az első dijat (meg a nagy aranyérmet megalapozva világhírét, ban vendégszerepeit: New-York—London— —Stockholm—Berlin—Róma—Milánó—Bécs íratlan közönségsiker és a világsajtó egy­­lismerése mellett. Jooss társulatának pro­­:aképen nem ballet és nem némajáték, ha­elismert orosz balletnek, amelynek utolsó Jooss társulata foglalta el a helyét dia­elődjét. Balletjeiknek összefüggő cselek­­, hol izgalmasan érdekfeszitő, máskor meg »adó művészek mozdulatai gyakran kifeje-BALLET-ről a világsajtó: i i sem lehet. New-York Times — Mindenkinek meg kell néznie. New-York Americain tíncok. Megható drámák, féktelen vidámságok. New-York Post ! is. akik különben nem lelkesednek zenéért Daily Mail, London együttesében kiegyenlített volt a férfiak és nők aránya, s a férfiak ráadásul, amint a vendégjáték kapcsán az egyik recenzens megjegyezte, “nem nevetséges táncbábok, hanem Nizsinszkik.” ^ ^ Vagyis nem a balett színpadok sablonosán pi­­piskedő-kellemkedó' tánclovagjai, hanem: férfi­ak. Hol hús-vér figurák, mint a Katonák, a Kocsmáros, az Udvarló, a Fiatal munkás vagy a Hadiszállító, vagy olyan szimbolikus, démoni alak, mint a Halál -, ami egyáltalán nem volt gyakori sem a korabeli balett, s különösen nem a táncosnők által uralt korabeli modern tánc színpadokon. Jooss 1928-tól dolgozott állandó társulatá­val, 1932-ben pedig A zöld asztal című koreog­ráfiájával megnyerte a Párizsi Nemzetközi Ko­reográfiái Verseny első díját. Ez az elismerés meghozta számára a világhírt, de együttese nemzetközi turnéját mégsem ez ösztönözte, sokkal inkább az a hecckampány, amely 1933- tól megindult ellene, illetve zsidó munkatársai - köztük A zöld asztal zeneszerzője - ellen. A JOOS BALETT 1934-es vendégjátékát professzionális sajtóhadjárat előzte meg, hiszen most történt először, hogy nem egyetlen szólis­ta, hanem egy modern tánc együttes lépett fel Budapesten. A Budapesti Hírlap például nap­­ról-napra hírt adott az együttesről, épp zajló bé­csi vendégszereplésükről, várható műsorukról, eddigi művészi eredményeikről és bemutatandó műveikről. A közönség tehát felkészítve vehe­tett részt az egy hetes vendégjáték eseményein, amelynek rangját még az is emelte, hogy a - ne feledjük, éppen hazátlan! - társulat első előadá­sát théatre paré-ként rendezték meg, amelyen a sajtón és az előkelőségeken kívül a Kormányzó és több minisztere is részt vett. A Király Szín­házban zajló előadássorozaton a Jooss együttes négy egyfelvonásost mutatott be. A Nagyváros, a Bál a régi Becsben és a Hét hős mellett játszot­ták A zöld asztalt, a társulat és Jooss emblema­­tikus darabját. Tanulmány - táncköltemény -.. nem táncbábok, hanem emberek...

Next

/
Thumbnails
Contents