Fuchs Lívia: A tánc forradalmárai. Vendégszereplők 1898 és 1948 között. Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest 2004. március 19 - május 2. (Budapest, 2004)
A balettművészet megreformálói
Qsd balettművészet megreformálói A balettművészet első 20. századi reformjai a Szergej GYAGILEV vezette Orosz Balett két évtizedes /1909-1929/ tevékenységéhez köthetők. A Ballet Russes a cári balett magas színvonalú művészeti közegéből kiszakadva született meg úgy, hogy fennállásának évtizedei alatt kizárólag az orosz birodalmon kívül működött. A századforduló idején ugyanis a cári udvari színházakban a balett - reprezentatív és szórakoztató szerepének megfelelően - jobbára négy felvonásos, létszámában és kiállításában monumentális, mesék vagy butuska történetek ürügyén virtuóz variációkkal, pás de deux-kkel és ragyogó divertissement-okkal telezsúfolt pazar látványosság volt, amely tökéletesen kielégítette az udvari színházakat látogató arisztokraták, köztük nem is egy balettomán ízlését. E zárt világba azonban 1905-ben két jelentős vendégfellépő robbant be: Duncan és Dalcroze. Mindkettőjük fellépése élénk érdeklődést keltett a színházi és táncos körökben, bár természetesen sokan elutasították a modernség e korai képviselőit. Néhány fiatalabb táncos - elsősorban Mihail Fokin - azonban annyira kiüresedettnek és művészietlennek tartotta a cári balett technicizmusát, az érzelmek kifejezésének háttérbe szorítását és a sablonos történetek azonos dramaturgiai mintára működő előadásait, hogy főként Duncan felszabadító hatására koreográfiái kísérletekbe kezdett. A cári színház természetesen nem igényelt a táncszínpadon új témákat vagy formai ötleteket, így a balett megújulása e közegen kívül következhetett csak be. Fokin ezért jótékonysági estekre és művész bálokra tervezte első reformbalettjeit, mígnem az orosz művészetet Párizsban évrőlévre bemutató Szergej Gyagilev 1909-ben el nem kezdte szervezni első balett szezonját, amihez kivételes érzékkel és jó ízléssel válogatta együvé a korszak legkiválóbb festőit, zeneszerzőit, táncosait és koreográfusait, hogy velük szövetkezve megmutathassa a hagyomá-
