Fuchs Lívia: A tánc forradalmárai. Vendégszereplők 1898 és 1948 között. Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest 2004. március 19 - május 2. (Budapest, 2004)
Az európai modern tánc vezető személyiségei
ségeit mutatják ki.”53 Gert olyan népszerű lett, hogy 1935-ig rendszeresen visszatért a fővárosba, így a közönség megismerhette évadról-évadra bővülő repertoárját, melynek fontos részét alkották a régi és új társastáncok - mint Menüett, Gavotte, Tangó -, valamint a balett jellegzetességeinek szellemes és merész kifigurázása. Tóth Aladár utóbbit részletesen ismerteti cikkében: “Balett. Rózsaszín tütü, selyemharisnya és balettcipő selyemszalagokkal, szabad nyakán kokett rózsaszínű selyempántlika. Semmi torzítás, kifogástalan francia manírok, maga a megtestesült párizsi prímabalerina. Homloka és szeme, ez az életben zseniálisan ívelő homlok, csupa értelem tekintet, most ritka, sötét fátyol alá szorítva kietlenül néz ránk, mint ‘Baudelaire szeretője’ Manet képén; a száj finom, édes, de merev és üres mosolyba csúcsosodik. Csupa grácia és szeretetreméltóság, ahogy táncol, piruettezik, ahogy csókot dob a tapsoló közönség közé, s mégis benne érezzük a huszadik század kiábrándult kérlelhetetlenségét, s ajkunkra lopódzik a szó: Femme damné. Összes alakításai... mind ebből a tragikus-gúnyos szellemből születtek.’Tá Gert repertoárjának másik bázisa a korabeli jellegzetes karakterek megjelenítése, frappáns mimikái jellemzése volt: a Mozi és a Cirkusz hangulatának felidézése mellett a Kufárnő és a Kuplerosné, Csecsemő' és Bohóc, Francia tragika és Olasz koloratúrénekesnő, Boxmérkőzés és Niggertánc alkotta Gert szóló koncertjeinek műsorát. És a híres, zene nélkül járt Halál, mely állandó “mimikái” sikerdarabja volt, s amely talán a legközelebb állt kortársainak expresszionista haláltánc motívumokat feldolgozó darabjaihoz. ú 'UTCA • 79 * TELEFON- 70 - 74 13-án este V26 órakor 3ban k GERT OR: Sm' Smidt Ymesterhegedükészitési műterem és elsőrangú zongoratelepe íja Budapest, Király-utca 58-60 .az élet nevetséges képtelenségei^.
