Tompa Andrea (szerk.): Világszínház. 4 dráma. 50 éves az OSZMI (Budapest, 2002)
Jevgenyij Griskovec: Tél
Fegya erre meg: „Közlegény, egyet nem nevezett meg.” Tyema kínlódik, kínlódik, azt mondja: „Nem emlékszem.” Fegya pedig: „Gondolkozzon, közlegény, gondolkozzon.” Tyema meg gondolkozik, aztán azt mondja: „A kalauz." „Ki?" „Kalauz.” Mindenki dőlt... akkor... Fegya meg... Ő Mégis fázom Első Fázol? Ő Igen. Megfagytam. Első Igen? Na gyere, egy kicsit... átölellek. Második ezalatt az ujjaira lehel, próbálja melegíteni, arcát dörzsöli stb. Első nagyon óvatosan átöleli Őt és figyelmesen nézi Másodikat. Ő kissé nekidől. Hallgatnak Ő Hohó! Első Mi van? Ő Hát ez igen! Első Mi az? Ő Hát hogy milyen erősen ver a szíved! (Első kissé elhúzódik, Ő fejét csóválja) Már megint mi? Első Mi? Ő Már megint milyen vagy. Első Másodikra néz. Második válaszul olyan mozdulatot tesz, hogy „mi kell?" Első megpróbál valamit mutatni neki, Második nem érti Első S akkor mi van... én most... Ő Nekem is dobog ám a szívem. Erősen... (Szembefordul Elsővel és mereven nézi) Első (Nem állja a tekintetét és nem tudja, hova nézzen) Várj egy kicsit... bocsánat, mindjárt... (Felállés odamegy Másodikhoz) Második Mi a baj? Első Nehogy azt higgyed, hogy én... Második Mit húzod? Első Mármint mit? Második Ne röhögtess. Első Á...I Második Béé...! Első Hát... nem tudom... Második Mit nem tudom? Első Hogy mit kell tovább... Második Hülye vagy, de tényleg... Első De ha egyszer nem tudom, hogy mit kell csinálni, hogy hogyan kell gyakorlatilag végrehajtani. Második Mert azt hiszed, hogy ő tudja? Első Lehet, de ő meg azt hiszi, hogy majd én... Viláosiínhái • 2002/4-5 jevgenyij Criskovec / Tél
