Tompa Andrea (szerk.): Világszínház. 4 dráma. 50 éves az OSZMI (Budapest, 2002)

Jevgenyij Griskovec: Tél

Első Nézz oda, micsoda csillagok! Milyen világos van! Meg lehet számolni őket! Nézd, még árnyékok is vannak, tényleg... Micsoda éjszaka! Második Nem a legjobb ilyesmi ügyhöz, mint a mienk. Első Igen... afagy... Még valami olvasnivalót is lehetett volna hozni. Második Szeszt vagy vodkát kellett volna hozni... beolvasni. (Ingatja a fejét) Első Vicceltem, én úgy értettem, hogy az éjszaka olyan világos, hogy még ö... Különben én olvasni nem különösebben... Az ujjaim meg már teljesen... (Melegíti az ujjait) Hallgatnak Második Nekem olyan tanítónénim volt az iskolában, hogy én azóta csak úgy tudok könyvet olvasni... olyan nehezen, hogy... ez kész röhej... szar... Például emlékszel a Tarasz Su/bára? Első Ja. Második Mire emlékszel? Első „Fordulj csak meg, fiam!” - erre emlékszem. Második Arra, hogy „Ejnye, micsoda figura vagy!”** - erre, mi? Első Mi? Ki milyen figura? Második Jaj... Hát te. (Legyint) Olvastad a Tarasz Bulbát? Első Meghülyültél? Az iskolában a tantervben is benne volt, ja olvastam, még szép, mit csináltam volna?! Második Jó dolog a Tarasz Bulba. Csakhogy az iskola után már senki se fogja elolvasni. Minden, amit az iskolában a tanterv szerint olvastunk, annak annyi. Ezeket senki se olvassa aztán. Hogy ez „nagy meg klasszikus”, és annyi. Ki olvasta az iskola után az Apák és fiúkat vagy Danko szívét? Hát senki, senki! Első Én még az iskolában se olvastam. Második Hát én is... csak egy kis részt... néha... az órára... szóval az van, hogy a klasszikusokat egyáltalában nem olvassa senki. Igen, bizony! Én is csak véletlenül olvastam el a Tarasz Bulbát, mert nem volt semmi dolgom, a kezembe került az a könyv, a Tarasz Bulba, ott hányódott. Gyerekkönyv. Hátulról Hópelyhecske jelenik meg iskolai ruhában és köténykével, de fejdísszel a fején; áthalad a színen; a hó már nem hull. Hópelyhecske leül a katonák mögé és hallgatózik Második (Folytatja, nem veszi észre Hópelyhecskét) Elolvastam, és ha hiszed, ha nem, sírtam, mert megértettem. Elszívtam egy doboz cigarettát és megértettem! Ez egy olyan könyv... olyan könyv, VitÓgSlínhdl • 2002/4—5 Jcvgenyíj Griskovec / Tél

Next

/
Thumbnails
Contents