Nánay István (szerk.): Rendezte: Harag György (Budapest, 2000)

Marosvásárhely

Egy évtized múltán

63- Azt hiszem, a darabelemzés... De nem, nem is az elemzés. Nem szeretek az asztalnál ülni! Irigylem azokat, akik egy hónapot ülnek az asztalnál a darabról beszélgetve. Lényeges a szöveg megértése, az alapos, többszintű értelmezés. De maga a darab a színpadon születik meg, mindent csak konkrét színpadi mozgásban látok. Számomra a mozgásnak mindig eszmei funkciója, jelentése van; a lényeget jelzi. Az Özönvíz előtt labirintus-házában mindenki saját zárt körében mozgott, kivéve a férjet alakító Bács Ferencet, akinek aprólékosan és pontosan kidolgozott mozdulatai azt jelezték, hogy számára az egyetlen cselekvés a házban való sétálás, ez az élete. Az álmok házában (Petru Vintilá darabjában) a nagyapa megállás nélkül mozog az emberek és a bútorok között, akár egy gép. Ami a szövegben a mozdulatlanság, az nálam a szenilitásnak egy még kegyetlenebb formája, a perpetuum mobile állapota lett. A Szerelem című előadás nyitott színpadi terében a lányok, egy letűnt világ megható és groteszk hősnői nem tudnak kilépni egy kitaposott zöld szőnyeg jelölte térből. A mozgás-megoldások a próbákon születnek; szeretem, ha a színészektől kapok ötleteket. Látta a Tragédia párizsi színében, ahogy a két sans-culotte nyakuk köré hurkolt kötélen hozza be Adámot és Évát, mint arisztokratákat? És amikor Danton elalszik a nagyon is valóságos guillotine-on, álmában meghúzza a zsinórt, mintha gyeplő lenne? Jó megoldás, Lohinszky ötlete volt.- Mennyire átgondoltak a szereposztásai ?- A szereposztás nem erősségem, nincsenek olyan intuícióim, mint például Móni Ghelerternek. Néhány szereposztást komolyan elhibáztam. A Platonové például nagy tévedés volt.

(Egy csengő kitartóan jelzi a szünet végét. Az ember tragédiájának minden szereplője színpadon van. A rendező nem várakoztathatja meg őket.)- Egy utolsó kérdés, mert egy „műhelybeszélgetés" nem fejeződhet be e nélkül: tervek?- Szeretnék egy jó Macbethet, egy Oidipuszt... Ezt nevezik repertoárnak, nem? Meg egy nagyszabású és jó komédiát. Az embereknek szükségük van a nevetésre, a vidámságra. És nekem is.

1975

Nagy Zsejke fordítása

MAROSVÁSÁRHELY