Nánay István (szerk.): Rendezte: Harag György (Budapest, 2000)
Sütő és harag
Vidám sirató egy bolyongó porszemért 131 Az előadása Harag György és Hunyadi László közös rendezésében épp olyan mértékben szép, színes és látványos, mint amennyire komoly és elgondolkodtató. Példaértékűen míves és tartalmas előadás született, a vásári komédiák, a parasztvígjátékok, a fonóban előadott adomák, a magyar népi hagyományok stílusában, melyet komoly pillanatok és elgondolkodtató intermezzók ellenpontoznak. A két rendező termékeny együttműködése a vicces momentumokat, a tréfás dialógusokat és a karneváli játékot egységbe ötvözte. Az általánosítást, a szembesítő gondolkodtatást a brechti hatást is mutató, felkavaró dalok, valamint a komoly vagy vidám pantomimbetétek szolgálják, melyekben mimika, groteszk komikum, elégikus magatartás, illetve a pojáca-költők bohóc-szomorúsága keveredik. A színdarab és az előadás két főszerepét, Fügedest és Prédikást, Tarr László és Lohinszky Loránd alakítja. Mindkettejüktől mesterien felépített, látszólag spontán, valójában aprólékosan kidolgozott játékot látunk. Tarr László egy tisztességes, viharvert és korlátoltan önfejű parasztot ábrázol, Lohinszky Loránd pedig eme Tartuffe elvakult Orgonjának, a vérmes önhittségnek, az aszkéta és puritán demagógiájának ízes karikatúráját adja. A többi színész megbízható teljesítményt nyújt. Közülük kiemelkedik Szabó Duci, a két bigott egyik megleckéztetőjének, az ügyes és tüzes özvegy szerepében, illetve Mózes Erzsébet, aki jókedvvel és lendületes líraisággal alakítja az egyik lányt, valamint Ferenczy István, a falusi karnevál lelkesítője és korifeusa. A kollektív művészet minden részletében pontosan irányított eredményét láthattuk, melynek esztétikai és pedagógiai érdemeit nem lehet kétségbe vonni. 1979 Ambrus László fordítása SÜTŐ ÉS HARAG
