Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Első rész: Drámajáték az irodalomtanításban
a párja. A nehezen formálódó monológokhoz segítséget nyújthatnak a többiek, ha kérdésekkel próbálják könnyíteni a beszélő helyzetét. Ez a játék eljátszható a dráma kezdetének pillanatában, de talán még érdekesebb, ha a mű végén, a „megoldások” után meglévő állapotot próbáljuk megfogalmaztatni tanulóinkkal. Fontos, hogy saját érzelmeinek megfogalmazásán kívül a másik érzelmeiről is próbáljanak a szereplők állást foglalni - így nagy valószínűséggel hamar találkozhatunk a mű egy furcsa sajátosságával, melyet ilyesféle megfogalmazásokban érhetünk tetten: „nem tudom, hogy szeret-e, nem is érdekes, fő az, hogy én mit érzek." így ezek a monológok átvezetnek a következő kérdéshez: működni képes, harmonikus kapcsolatok születtek-e ebben a vígjátékban? Ha van kedvük, diákjaink improvizálhatnak egy csoportos játékot: az esküvői vacsorát. Ki kivel miről beszélget itt? Van-e mit mondaniuk egymásnak? Milyen témák kerülhetnek elő közöttük? Ezt a játékot ügyes, gyakorlott csoportnak érdemes felkínálni, ugyanis szinte biztos, hogy kínos, nehézkes, kényszeredett helyzetek születnek majd. A jelenet elemzésekor ne elégedjünk meg annyival, hogy a jellemek nem eléggé kidolgozottak, keveset tudunk róluk - bár ez is valós érv. De feltétlenül érdemes megfogalmazni, hogy mi kell egy működő kapcsolathoz, mi az, ami itt hiányzik. Ezek a játékok minden életkorban megfelelő kiindulópontként szolgálhatnak egy erről a témáról szóló beszélgetésnek, és kedves, felszabadító zárás lehet, ha egy rövid szabad témájú jelenetet kérünk tőlük, melyet egy mai esküvőn tudnának elképzelni esküvői színdarabnak. 3.2 Valójában az előbbi téma kibontását szolgálja, de egyben a jellemek vizsgálatához is átvezet minket, ha részletesebben foglalkozunk egy-egy szereplő indítékaival, érzelmeivel. A most következő két foglalkozás két női szereplő, Heléna és Hippolyta gondolatait, érzéseit, vívódásait helyezi a középpontba - így vizsgálva továbbra is a Shakespeare-nél ábrázolt szerelem sokféleségét. Ezekkel a foglalkozásokkal egyben azt is bizonyíthatjuk, hogy bár ebben a műben a jellemábrázolás valóban elnagyoltabb, azért érdekes motívumokat és jellemvonásokat fedezhetünk fel itt-ott, ha kevésbé hangsúlyosan is. 88 csoportos jelenet kisjelenetek csoportban
