Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)

Első rész: Drámajáték az irodalomtanításban

Beszélj róla!

pletyka-játék

demes újabb három asszociációs körrel zárni: hogyan fogalmaznád meg egy-egy-egy mondatban a három kapcsolat jellegét?

A foglalkozás csoportos Beszélj róla! játékkal folytatódhat: hogyan beszél — barátai, barátnői körében -• Páris Júliáról,

• Róza Rómeóról,

• Júlia Párisról (mielőtt megismeri Rómeót),

• Benvolio Rómeóról (mikor Romeo Rózába szerelmes),

• Mercutio Rómeóról (az erkély-jelenet után).

Az adott szerepeket játszó tanulók monológot is mondhatnak, de a barátok (a csoport többi tagja) kérdezhetik is őket, Így jutva közelebb az adott érzelmek vizsgálatához. Itt tulajdonképpen szubjektív jellemzések születnek majd, melyek a dráma egy adott helyzetében igazak.

Ekkor kerülhet elő a következő fontos gondolat: miért botrányos a műben Romeo és Júlia szerelme? A gondolatkört indíthatjuk Lőrinc barát kifakadásának felolvasásával (II. felvonás, 3- szín) és ezután a pletyka-játék formáját felhasználva nézzük meg, mit szólna, illetve szólnának a hírhez

• Mercutio,

• Capuletné,

• Montague,

• Tybalt,

• a Capulet-ház szolgái,

• asszonyok a piacon,

• Escalus, Verona hercege, ha a fülükbe jutna ez a pletyka.

A szerepeket akár húzhatják is tanulóink, az improvizációs játékban pedig bárki részt vehet, indítópontja a „Micsoda?” kérdés, melyet az adott szereplőik) kérdez(nek) a hír hallatán.

Ez a játék jól előkészíti Romeo és Júlia kapcsolatának szövegszerű vizsgálatát: ezután érdemes elemeznünk a bálban kettejük között elhangzottakat, megkeresni az erkély-jelenet kulcsszavait, megvizsgálni, ki miről beszél ott, mit szeretne elérni stb.

70