Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Első rész: Drámajáték az irodalomtanításban
sára kerül elő. Ez megfelelő tárgyalási hely, hiszen a shakespeare-i dramaturgia igen sok sajátsága jól megfigyelhető benne. Éppen ezért érdemes a téma tárgyalását sok önálló gyűjtő-válogató feladattal kezdeni — ez egyrészt a dráma részeinek vagy egészének újraolvasására készteti diákjainkat, másrészt ezek a munkaformák izgalmas eredményre is vezetnek, ami lelkesíti is az „olvasásban elfáradt” fiatalokat. (Ilyen lehetőségek például: a dráma éjszakával kapcsolatos képei, Hold-motívumai, a halál-hasonlatok megjelenési helyei és jellegzetességei, a szakrális megfogalmazási mód használata, de akár a dráma térkezelésének végigkövetése vagy a különböző szereplők beszédstílusának összehasonlító vizsgálata stb.) Fontos, hogy eközben az alapvető elméleti ismeretanyagon kívül (az angol reneszánsz színpad-modell, az angol reneszánsz dráma jellegzetességei, Shakespeare élete, működése, drámái stb.) megismertessük tanulóinkat Shakespeare szonettjeivé 1 is. Hiszen - ahogy az Géher István gyönyörű tanulmányából világosan látható — nemcsak az alkotói életérzés hasonló a két különböző műnemben, de a Romeo ésJúlia maga is „tartalmaz" szonettet, melynek megtalálása ismét a felfedezés izgalmát adhatja diákjainknak. Csak ezeknek a témáknak a megtárgyalása után jó áttérni a konkrét műelemzésre, melynek elvégzéséhez közismerten sok út vezethet. Ezek közül bármelyiknek segítségére lehetnek a drámajátékok, érdekes konfliktusokat, problémákat vizsgálva és világítva meg. 3.1 Izgalmas drámajáték-lehetőség rejtőzik már az előbb említett gyűjtőválogató feladatban is, ha a dráma tér-játékaira helyezzük a hangsúlyt. Ez az óra tulajdonképpen a dráma szerkezetének vizsgálatához visz közelebb, de látni fogjuk, mennyi egyéb szempont is előkerül a játékok alatt. Első feladatként (vagy előző órán házi feladatként) tehát azt kérjük diákjainktól, gyűjtsék össze a „kint-bent” illetve a „font-lent” viszonyokra utaló helyzeteket a műből. Az anyag birtokában először kötetlen fantázia-játékot ajánlunk: az angol reneszánsz színpad-modell ismeretében (ahol fizikailag is érzékelhető a kint-bent és a lent-fent helyzet színpadi súlya) találjanak, illetve találjanak ki olyan helyzeteket, amelyekben az előbb említett tértagolás fontos szerepet játszik. A szituációkat egy elképzelt „eredeti" színpadtérben adják elő, fantázia-játék 67
