Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Első rész: Drámajáték az irodalomtanításban
guknak párt vagy társakat választani a többiek közül és indokolni választásukat. Ennek a játéknak másik változata, ha a feltűzött cédulák között eleve szerepelnek összetartozó párok - az persze véletlenszerű, ki kapja meg őket. Se nemekre, se életkorra nem érdemes ilyenkor figyelni. (Például Orpheus és Euridiké, Pénelopé és Odüsszeusz, Zeusz és Héra stb. — témaköröktől és szándékolt nehézségi foktól függően válogathatunk itt.) A feladat a társ megtalálása, a játék menete ugyanaz, mint az előbb ismertetett feladatnál. Kellemes hangulat, némi zaj, de intenzív figyelés és gondolkodás is jellemzik ezt a munkaformát. Kedvelt játék e téren tulajdonképpen egy készségfejlesztő és egy számonkérő játék kombinációja: a feladat bemutatni, hogyan jössz be, ülsz le, fakadsz sírva, olvasol levelet vagy ölöd meg magad (stb.) a különböző korok színházaiban. A meghatározásokat cédulákon is húzhatják a gyerekek, de önmaguk is kitalálhatják, mit szeretnének megmutatni. A többiek feladata kitalálni, hol, mikor járunk. A feladat sok ismeretet kíván, de készségfejlesztésnek sem utolsó, nem is beszélve arról, hogy a különböző korok közötti ellentmondások és ellentétes megközelítési módok itt most csakugyan szembeötlőek lesznek. Ugyanezt a játékot személyekkel is játszhatjuk: valós személyektől szereplőkig széles palettáról válogathatunk. (Például: hogyan tüsszent Mátyás király, Karnyóné, Puck vagy Háry János furfangos diákja stb.) Utoljára egy valóban szabad asszociációs játékot említünk: a Mi lenne, ha... játékának egy változatát. A játék izgalmas része itt nem a gondolt alkotó, művész vagy szereplő kitalálása (ezt az elemet akár ki is hagyhatjuk a játékból), hanem a szabad asszociáció. (Mi lenne Balassi Bálint, ha virág, étel, hangszer, sport, természeti jelenség, foglalkozás, szín, anyag, bútor, történelmi kor stb. lenne?) 46 „Hogy ülsz...” Mi lenne, ha..?
