Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Első rész: Drámajáték az irodalomtanításban
monológok önálló munkában Nyilvánvaló, hogy egy ilyen önálló feladat előtt nagyon sok mindennek el kell hangzania. Beszélnünk kell a színpadi térről és irányokról, szerkezetről, ívről, a színpadi erő jelenlétéről, látványról és hatásról. Mégis törekedjünk arra, hogy információinkkal ne elriasszuk, hanem megsegítsük tanulóinkat, meggyőzve őket, hogy képesek megbirkózni a feladattal. Fontos, hogy ezeknél a munkáknál ne szóljunk bele a „próbarendbe". Az egyes csoportok úgy és olyan módon építik fel munkamódszereiket, ahogy jónak látják. Csak a legelső munka előtt érdemes megjegyezni: nem biztos, hogy az olvasópróba az első stádium. (Később, a nagyon jól sikerült jelenetek bemutatása után viszont érdemes megkérdezni az alkotókat, hogyan dolgoztak, hiszen ez mindannyiunk okulására szolgálhat.) Még egy fontos szabályra hadd hívjuk fel a figyelmet: soha nem kerülhet közönség elé — még a csoport többi tagja elé sem - olyan jelenet, amelyet nem látott előzőleg a tanár. Ez az egyetlen „védőháló", amit biztosítunk a játszóknak, és ők tudják, hogy ha előadhatónak ítélünk egy jelenetet, ez azt jelenti, hogy elvégezték a munkát. Ellenkező esetben dolgozzanak még rajta. Szerencsés esetben tehát mire monológgal találkozik valaki, már körülbelül két jelenetben részt vett. Szert tett némi rutinra és nem utolsó sorban némi ismeretre is. Másképpen gondolkozik, hiszen idősebb lett. így ezek a monológ-előadások tulajdonképpen egy-egy gimnáziumi pályafutás koronái. Elképesztő, mennyire lemérhető az előadásból, mit sikerült elérnünk terveinkből az adott évfolyamon. Ezeknek a monológoknak néha további életük is van, felvételi vizsgákon, egyetemi szavalóversenyeken szólalnak meg. És talán nem érdektelen megemlíteni, hogy a már végzett tanulók közül legtöbben ezt a fajta önálló alkotómunkát értékelték legtöbbre. ÖSSZEFOGLALÓ, RENDSZEREZŐ JÁTÉKOK Az összefoglaló, rendszerező játékok a szintézist szolgálják: már nem megtanítani, megértetni, hanem rendszerbe helyezni szeretnénk az anyagrészeket. Az érettségi tételeket is célszerű úgy megfogalmazni, hogy egy-egy tételnél ne legyen elég az adott korszak ismerete, szükség legyen az áttekintésre, a jelenség elő- és utóéletéről szóló információkra is. így van ez ennél a nagyon fontos ismeret-megközelítési formánál is. 44
