Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)

Első rész: Drámajáték az irodalomtanításban

illusztrációk sebb figyelmet szentelő oktatásban a diákok kénytelenek megszokni, hogy ebben a kifejezési módban is képesek legyenek a közlésátadásra. Ugyanez a feladat - bár jóval időigényesebb a megoldás —, ha jelmeze­ket, maszkokat, esetleg fegyvereket, pajzsokat készítünk, illetve sminkkel próbálunk dolgozni. Ez inkább az általános iskolás korosztály kedvelt játéka, ők élvezik igazán a gipsz, a festék, a papírfecnik eredményez­te kaotikus állapotokat. A középiskolások nagyon szeretik a textilt és a szí­nekkel, formákkal való játékot, de nem igazán szeretnek bepiszkolódni. Sminket is szívesebben készítenek rajzolt arcra, mint a sajátjukra, a papíron viszont rendkívül jó munkák születnek ebben a korosztályban is. Az így született látvány már önmagában is érték, hiszen az olyan sok­szor emlegetett alkotómunka eredménye, sőt, tartalmazza egy bizonyos ér­telmezési folyamat eredményét is, de még izgalmasabbá válik, ha „helyzet­be hozzuk" (milyen mondatot mondana ez a maszk, jelmez, milyen körül­mények között jelenne meg először, a mű melyik részével a legerősebb a kapcsolata és miért érezzük így stb.) Ennek a játéknak veszélye is van. Ez pedig a tartalom nélküli felvonul­tatás. Gyakori (farsangi jelmezversenyeken is ez az általánosan bevett szo­kás), hogy a kész művek, produkciók egyszerűen bevonulnak és körbesétál­nak, mögöttük-bennük vihorászó alkotóikkal-viselőikkel. Ezzel az alkotá­sok azonnal idézőjelbe kerülnek, és pontosan azt veszítik el, ami a létrehozásukkal célunk volt: a funkciójukat. Bármilyen játékot is találunk ki, törekedjünk arra, hogy alkotásainkat funkciójukban használjuk! így di­ákjaink számára is könnyebbé tesszük a létrehozott mű elvállalását. Szintén a képzőművészet témakörébe tartozik az illusztrációk készítése. Ismét rengeteg a lehetőségünk: illusztráltathatunk teljes művet, műrészle­tet vagy akár sorokat is. Megköthetjük a helyzetet (például az odakötözött Mirigy a csodafa tövében), a nézőpontot (Paris - Júlia szemével), de keres­tethetünk szimbolikus megközelítési módokat is (illusztráld egy tárggyal a „Lenni vagy nem lenni”-monológot Shakespeare Hamlet]ébö\), ábrázoltat - hatunk hangulatokat (a zivatar Petőfi Bolond Utókjának elején) és készíttet­hetünk nonfiguratív ábrázolásokat is a választott témához. Jó, ha a kön­nyebb feladattól haladunk a nehezebb felé: először elegendő csak a szöveg cselekményéhez igazodni (például rajzoljuk le Achilleusz pajzsát az Iliász 30

Next

/
Thumbnails
Contents