Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)

Első rész: Drámajáték az irodalomtanításban

DRÁMAJÁTÉK AZ IRODALOMÓRÁN

az alkalmazás területei

Amennyiben a drámajáték az irodalomórák része, némileg megváltozik a szerepköre, de csak annyiban, hogy az előbbi céljainkhoz még oktatási célkitűzések is társulnak. Fontos, hogy máris leszögezzük: a drámajáték rendkívül jól használható az irodalomoktatásban, de nem alkalmazható annak minden területén. Nagy sikerrel használhatjuk a drámajáték módszerét az irodalomoktatás következő szakaszaiban:

• egyes témák előtt bevezetésként, ráhangolásképpen,

• az adott mű vagy korszak atmoszférájának, hangulatának, jellegzetességeinek felidézéséhez,

• a különböző helyszínek érzékletesebbé tételéhez,

• a szereplők tulajdonságainak, jellemének vizsgálatakor és viszonyaik, emberi kapcsolataik elemzésekor,

• a különböző jellegű konfliktusok megvilágításához és érzékeltetéséhez,

• az önálló alkotómunka bármely területén,

• a szerkezet, az arányok vizsgálatakor,

• összefoglaláskor, rendszerezéskor,

• bizonyos formákban számonkéréskor stb.

Célunk mindenképpen az, hogy a drámajáték segítségével tanulóink közelebb kerüljenek az éppen vizsgált műhöz vagy korszakhoz, hogy ne csak megismerjék, de meg is éljék a felidézett érzést, gondolatot, hangulatot vagy problémát. Ha ez sikerül, úgy egyszerűen a játék belső izgalmától vezetve sajátítanak el minél többet a szigorúbb értelemben vett „tananyagból" is. Az előbb említett területek főbb gyakorlattípusainak ismertetése előtt ismét fontos megemlíteni: a drámajátékok alkalmazásakor nincs alap-18